A sajtóban megjelent írások nem felejtették el megemlíteni Michal Kocábnak, a szovjetek kivonulását levezérlő csehszlovák kormánybiztosnak azóta híressé vált nyilatkozatát: "Remélem, hogy idegen katona ilyen vendégként soha többé nem teszi lábát cseh(szlovák) földre, és cseh(szlovák) területen soha sem lesz már idegen katonai támaszpont". A Haló Noviny című kommunista napilap, miután a Karel Kühnl vezette védelmi minisztérium bejelentette, hogy amerikai katonai szakértők érkeznek Csehországba, s megvizsgálják egy vagy több amerikai rakétatámaszpont létesítésének konkrét feltételeit, azonnal kajánul meg is jegyezte: "Reméljük, hogy Michal Kocáb (aki időközben a nagypolitikából újra visszatért a popzenéhez) nem felejtette el nyilatkozatát, s rövidesen ismét hallatni fogja hangját". Kocáb azonban eddig ebben az ügyben nem szólalt meg. Bár jelenleg a nyilvánosságra került információk szerint még semmi sincs eldöntve, és csak lehetőségről, elképzelésről van szó, tény, hogy az amerikai rakétatámaszpontok esetleges csehországi elhelyezését a cseh közvélemény egyáltalán nem fogadta kitörő örömmel.

A Median prágai közvélemény-kutató intézet múlt heti országos felmérése szerint a megkérdezettek 83 százaléka elutasítja, s csak 17 százaléka támogatja. Talán a múltbeli tapasztalatokat jelzi, hogy az elutasítás az idősebbek körében jóval határozottabb, mint a fiatalok körében: míg a 29 év alattiak 31,3 százaléka fogadna be amerikaiakat cseh területen, addig a 50 éven felettieknek csak 6,1 százaléka. Az elutasítás tehát a fiatalabbak körében is nagyon magas, 68,8 százalékos, de az idősebbek körében 93,9 százalékkal gyakorlatilag majdnem teljesnek mondható. Az elutasítás leggyakrabban hangoztatott okai: "biztonság, már voltak itt szovjet rakéták, kis ország vagyunk, nem akarunk idegen katonákat, nem szeretem Amerikát".

William Cabannis, az Egyesült Államok közeljövőben távozó prágai nagykövete szerint az elutasítás csupán annak eredménye, hogy a cseh közvélemény kevés információval rendelkezik a kérdésről. Ha az emberek tudni fogják, hogy miről is van szó, biztos vagyok benne, hogy elutasító véleményük megváltozik - mondta újságíróknak. Szükséges megjegyezni, hogy a hír - amerikai rakétatámaszpont(ok) csehországi telepítése - azért nem egészen új. Az első nyilvános jelzés erről a lehetőségről még 2002-ben röppent fel, amikor Jaroslav Tvrdík akkori védelmi miniszter egy washingtoni látogatása során az amerikai illetékeseknek megígérte, hogy az elképzelés megvalósításában Csehországgal számolhatnak. Később nem hivatalosan az is elhangzott, hogy a kérdésről megindultak a cseh-amerikai titkos tárgyalások. Kormányszinten ezt egészen a legutóbbi időkig tagadták. Cyril Svoboda külügyminiszter azonban nemrégiben elismerte, hogy folyamatban van valamiféle cseh-amerikai párbeszéd erről a kérdésről, majd a védelmi tárca hivatalosan is bejelentette, hogy amerikai szakértők érkeznek Csehországba, és megvizsgálják rakétatámaszpontok elhelyezésének lehetőségét. Kühnl védelmi miniszter igyekezett hangsúlyozni, hogy "védelmi jellegű" rakétákról lenne szó, mi több, "a szakértők vizsgálódása semmire sem kötelez bennünket". Közlése szerint a rakétakilövő állomás az Észak-Koreából vagy Iránból indított rakéták elhárítására szolgálna.

Cyril Svoboda egy lapinterjúban azt állította, hogy az ügyben ősszel, valószínűleg szeptember végéig várható konkrét döntés az érintett felek részéről. Jirí Paroubek távozó szociáldemokrata miniszterelnök a hétvégén azonban azt mondta, hogy Washington várhatóan nem szeptemberben, hanem már augusztusban dönteni kíván a bázisokról. Vitathatatlan tény, hogy az amerikai rakétaellenes ernyő kiépítésében való részvétellel a 2003-ban elfogadott cseh országos védelmi stratégia is számol. A dolog akkor nem keltett különösebb figyelmet. Cyril Svoboda akkori külügyminiszter azóta felfedte, hogy a cseh részvételnek négy fokozata lehet: az aktív politikai támogatástól egészen a rakéták csehországi elhelyezéséig. A jelenlegi védelmi miniszter szerint a rakétatámaszpont(ok) számára alapvetően három katonai kiképző körzetet vesznek számításba: az észak-morvaországi Libavát, valamint a dél-csehországi Boleticét és Brdyt. A Reflex című befolyásos társadalmi és politikai hetilap azonban úgy tudja, hogy szóba jöhetnek azok az objektumok is, amelyeket a szovjet hadsereg hagyott hátra. Ilyen például a bechynei és a línéi volt katonai repülőtér a nyugat-csehországi Pilzen mellett.

Míg a közvélemény döntő része pillanatnyilag egyértelműen elutasítja amerikai rakétatámaszpontok létesítését cseh földön, addig a vezető politikusok és a parlamenti pártok igencsak megosztottak az ügyben. Paroubek szociáldemokrata miniszterelnök szerint a kilövőállások esetleges engedélyezését népszavazáson kellene eldönteni, míg Mirek Topolánek, a választáson győztes Polgári Demokratikus Párt elnöke egyértelműen támogatásáról biztosította az amerikaiakat. Václav Klaus cseh államfő korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy nem igen látja értelmét amerikai támaszpont csehországi elhelyezésének. Nyíltan azonban nem ellenezte, és nem is zárta ki az elképzelés megvalósítását. A kommunisták viszont határozottan ellenzik, és fiatal baloldali aktivisták aláírásgyűjtésbe is kezdtek. A Zöldek Pártja a kérdésben két részre szakadt, míg a kereszténydemokraták többnyire Amerika-pártiak.

A három számításba jöhető katonai körzet környékén lévő falvak és városok önkormányzatainak döntő többsége a rakétatámaszpont ellen van, mert biztonsági kockázatnak tartja. Néhányan viszont úgy vélik, hogy az amerikai bázis jelenléte anyagi hasznot hozhat a településeknek, az egész régiónak. "A rakétatámaszponttal több száz amerikai költözne a körzetbe, ami nyereséget jelentene az ottani gazdaságnak, fejlesztené az infrastruktúrát" - mondta Kühnl. A miniszter a Právónak adott interjújában azt is elárulta, hogy nemcsak rakétarendszerek, hanem radarállomások telepítéséről is szó van.

A Reflex azt írta, hogy a rakétatámaszpontokról valószínűleg egyelőre az amerikaiaknak sincs pontos elképzelésük. Ha azonban megépülnek, gazdasági hasznuk egyértelmű lesz. "A helyszínt az amerikai normák szerint kell kialakítani, a támaszpont katonáinak, dolgozóinak és családtagjainak pedig lakásokra lesz szükségük" - mutatott rá a hetilap. Úgy véli, hogy a bázisok munkát adnának az építészeti cégeknek, és több száz különböző munkahelyet teremtenének a környéken.

Az Egyesült Államok mintegy két éve kereste meg ebben az ügyben Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot - állítja a cseh sajtó. Lengyelországban az amerikai szakértők a szükséges helyzetfelmérést májusban végezték el. Míg Varsó hivatalosan is bejelentette, hogy valóban mérlegelik amerikai rakétatámaszpontok lengyelországi elhelyezését, addig a budapesti illetékesek azt állítják, hogy Magyarországgal erről senki sem tárgyalt. A pro, illetve kontra érveket legutóbbi számában az Ekonom című tekintélyes gazdasági hetilap is számba vette. Úgy vélte, hogy amerikai rakétaállások esetleges csehországi elhelyezése biztonságpolitikai kockázatot jelentene, mert mindenki, aki meg akarná támadni az Egyesült Államokat, először annak rakétaelhárító rendszerét kellene megsemmisítenie. Ilyen szempontból tehát Csehország célponttá válna, ráadásul a rendszer semmiképpen sem az ő biztonságát védené, hiszen annak bevetéséről kizárólag az amerikai szenátus, illetve az amerikai elnök dönt. Az írás szerzője, Oskar Krejcí szerint jó lenne, ha az esetleges rakétatámaszpont nem egy ország érdekét, hanem a kollektív biztonság érdekét szolgálná, és felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva már elutasítóan reagált a témában. Számos szempont alapján a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy Washington végül is Lengyelországban épít majd ki bázist - vonta le a következtetést.

Petr Uhl ismert emberi jogi aktivista a Právo című baloldali lapban arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok hivatalos katonai doktrínájának része a megelőző csapás is. Eddig egyetlen hivatalos cseh szerv sem nyilatkozott úgy, hogy ezzel Prága egyetértene, magáévá tenné, hiszen nyilvánvaló, hogy ez a doktrína Csehország számára elfogadhatatlan. Uhl szerint a cseh diplomácia a rakétakilövők dolgában kiszolgálja az amerikaiakat, holott a bázis(ok) létrehozása biztonsági kockázatot jelentene az ország számára. "Nem állja meg a helyét az az érvelés sem, hogy beléptünk a NATO-ba, tehát akkor fogadjuk el az amerikai támaszpontot. Az Egyesült Államok nem egyenlő a NATO-val" - szögezte le.

Egy amerikai támaszpont nem szovjet támaszpont - állítja ugyanakkor a liberális Mladá Fronta Dnesben megjelent írásában Jirí Sedivy volt cseh vezérkari főnök, aki határozottan ellenzi a szovjet hadsereg egykori csehszlovákiai tartózkodásának összehasonlítását az amerikai bázis esetleges megépülésével. Szerinte Moszkva 1968-ban húsz évre megszállta Csehszlovákiát, míg Washington kikérte és figyelembe veszi a csehek véleményét is. "Jó (amerikai) szövetségesként nemcsak az előnyöket kellene kihasználnunk, hanem saját lehetőségeinket is fel kellene ajánlanunk szövetségeseinknek" - véli a volt vezérkari főnök. Írásában kifejezte meggyőződését, hogy a rakétavédelmi ernyőre szükség van, a kis államok egyedül nem tudják kialakítani, és az amerikai rendszer a jövőben a NATO védelmi rendszerévé válik.

MTI - fidesz.hu