A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlegének hétfői elemzése szerint az ellenségeskedések jelenlegi szakaszában még csak nagyfokú bizonytalansággal lehet bármiféle előrejelzést adni a gazdasági kihatásokra, de vannak pontok, amelyek jól megjósolhatók. Az egyik legfőbb ezek közül az, hogy a turizmus nem nagy szelete az izraeli gazdaságnak: bevételei az éves GDP-érték hozzávetőleg 2 százalékát adják. Jóllehet ez sem kevés, eltörpül azonban a libanoni GDP-arányos idegenforgalmi bevétel mellett, amely több mint 10 százalék, áll a londoni elemzésben.

Izraelben is nyáron van a turizmus főszezonja, úgyhogy az ágazat meg fogja szenvedni az erőszak jelenlegi eszkalációját, de a beutazások az év végén, a keresztény ünnepek idején is meredeken megugranak, addig pedig a konfliktus "remélhetőleg megoldódik, és nem terjed ki a térség egészére", írták a JP Morgan elemzői. A ház szerint az izraeli gazdaság igen jelentős lendületben volt, amikor az összecsapások kitörtek. Az első negyedévben, negyedéves összevetésben, szezonális kiigazítással 6 százalékkal nőtt a hazai össztermék-érték, és a JP Morgan saját, "konzervatív" becslése szerint az egész évi, éves összevetésű reálnövekedés el fogja érni az 5,1 százalékot (ez a háború miatt már leszállított előrejelzés, az eredeti 5,3 százalékról, a fogyasztás és a kereskedelem várható visszaesése miatt). Az izraeli gazdaság lendülete önmagában ad bizonyos ellenállóképességet, ami jó eséllyel megakadályozza a markáns lassulást, áll az előrejelzésben.

Az elemzés szerint mindazonáltal ha a konfliktus mégis kiszélesedik, és tömegesen be kell hívni a tartalékosokat, ezt a "szerencsétlen fejleményt" az izraeli gazdaság már alaposan megérezné. A hadsereg 500 ezer tartalékosa a teljes izraeli munkaerő-állomány 18 százaléka, és ha például a tartalékosok 30 százalékát behívnák, az a cég alapeseti forgatókönyve szerint egy százalékponttal csökkentené az idei évre előrejelzett növekedést. A JP Morgan szerint "az izraeli pénzügyek is rendben vannak". Jóllehet a védelmi kiadások a GDP-érték 7 százalékát teszik ki - ez a 2002-es 9 százalékról csökkent a jelenlegi szintre, de nemzetközi mércével még mindig magas -, a kiinduló pont a hadikiadások emelésének kényszere esetén is sokkal jobb, mint bármikor az elmúlt időszakban, a központi kiadásoknak az utóbbi években végrehajtott visszafogása miatt.

A júniussal zárult 12 hónapban a költségvetési deficit a GDP-érték alig 0,4 százaléka volt, és a költségvetési fegyelem révén az államadósság is lassan ugyan, de folyamatosan csökken. Az adósságállomány 2001 óta tavaly süllyedt először a GDP 100 százaléka alá, áll a londoni elemzésben. A kedvező külső fizetési pozíció miatt a sékel sem érezte meg a kockázatkerülési hajlam erősödését, amelyet sok más feltörekvő piaci fizetőeszköz megszenvedett. Május óta a sékel külső árfolyama gyakorlatilag stagnál, miközben például a közép-európai valuták hozzávetőleg 7 százalékot vesztettek, áll a JP Morgan elemzésében.

A ház szerint ez valószínűleg jórészt annak az eredménye, hogy tavaly az izraeli folyómérleg-egyenleg 3 százalékos többletet mutatott, éles ellentétben a jelentős deficiteket görgető kelet- és közép-európai gazdaságokkal. Mindemellett "a működőtőke-beáramlás frontjáról is kitűnő hírek érkeznek": ennek csak egyik példája, hogy Warren Buffet amerikai nagybefektető éppen most vásárolja fel 4 milliárd dollárért az Iscar izraeli fémmegmunkáló céget, írták a JP Morgan londoni elemzői.

Nem ez az első londoni elemzés a konfliktus fellángolása óta, amely meglehetősen derűlátó előrejelzést ad az izraeli gazdaság ellenállóképességéről. Nem sokkal az ellenségeskedések kitörése után a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő - amely elsőrendű "A mínusz" szinten sorolja az izraeli adósságot - szintén azt írta londoni elemzésében: jóllehet az üzleti bizalom jó eséllyel megszenvedi rövid távon az erőszak eszkalációját, az izraeli gazdaság robusztus teljesítménnyel indult neki a konfliktusnak, ami csökkenteni fogja a gazdasági kihatásokat.

A cég ugyanakkor a felminősítést valószínűsítő addigi pozitívról stabilra rontotta vissza Libanon egyébként mélyen spekulatív, "B mínusz" szintű deviza- és beladósi osztályzatának kilátását, azzal az indokkal, hogy a libanoni infrastruktúrát ért támadásokat elsősorban a turizmus fogja megszenvedni, de csökkenni fognak az adóbevételek, a közadósságfolyamatok kedvezőtlen irányt vesznek, és a politika figyelme ismét elkerül a régóta esedékes gazdasági reformokról.

A libanoni jegybank kormányzója, Riad Szalameh ugyanakkor a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap által hétfőn közölt interjúban nem tulajdonított jelentőséget azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint nyomás alá került a libanoni font. Azt mondta: a jegybank, amelynek mintegy 13 milliárd dollárnyi devizatartaléka van, elkötelezett a valuta stabilitásának fenntartása mellett. Szalameh szerint a kormány teljesíteni tudja a 40 milliárd dolláros államadósság idei adósságszolgálatát. Hozzátette: a dollárbankjegyekben mutatkozó hiánynak - amely miatt olyan aggályok kaptak lábra, hogy a bankok már nem engedik a dollárkivételt a fiókokban és pénzautomatáknál - nincs alapvető gazdasági oka. Nemzetközi megállapodás alapján, tengeri úton, amerikai védelem alatt szállítanak dollárt Libanonba a következő napokban, mondta a központi bank vezetője.

MTI - fidesz.hu