John Reid a londoni alsóházban közölte: a 2014-ig meghonosítani tervezett rendszer keretében a kiutazók útlevelét is határrendészeti szervek fogják ellenőrizni, biztosítandó, hogy az adott útiokmánnyal ugyanaz a személy hagyja el az országot, aki beutazott vele (az Egyesült Államokban nemrégiben honosítottak meg hasonló gyakorlatot). Reid közölte emellett, hogy a "magas kockázatú" országokban már 2008-tól csak olyan útlevélbe adnak brit vízumot, amely tartalmazza tulajdonosa digitálisan leolvasható biometrikus adatait. Emellett az ezen országokból beutazóktól még az utazás kezdete előtt ujjlenyomatot is vesznek, és arcazonosító fényképet készítenek róluk - tette hozzá. A belügyminiszter által ismertetett tervekben szerepel az is, hogy a jelenleg civil ruhás bevándorlási tisztviselői gárdát egyenruhás határrendészeti szervvé alakítják, megnövelt felderítési és ellenőrzési jogkörökkel.

A brit beléptető pontokon jelenleg a belügyminisztérium polgári ruhás tisztviselői fogadják a beutazókat, és jóllehet nekik is széleskörű mérlegelési joguk van annak eldöntésére, hogy az adott személy beléphet-e az országba, a kormány szerint egy egyenruhás testület hatékonyabb szűrést tenne lehetővé. Emellett a kormány olyan törvénymódosítási javaslattal is élni fog, amely lehetővé teszi a külföldi elítéltek automatikus kitoloncolását büntetésük letöltése után.

Az alapos szigorítási terv előzménye az a botránysorozat, amely az év elején tépázta meg a brit belügyi tárcát, és amelybe Reid elődje, Charles Clarke bele is bukott. Tavasszal kiderült ugyanis, hogy 1999 óta ezernél több olyan külföldi bűnöző - köztük több gyilkos és kábítószer-kereskedő - került szabadlábra Nagy-Britanniában, akiket büntetésük letöltése után, bírósági végzés alapján ki kellett volna toloncolni az országból. Közülük több százat már azután eresztettek szélnek a brit belügyi hatóságok, hogy Clarke volt belügyminiszter tavaly nyáron tudomást szerzett az ügyről. Tovább súlyosbította a botrányt, hogy az elengedett külföldi bűnözők közül többen azóta újabb bűncselekményeket hajtottak végre.

A legnagyobb port felverő ügy ezek közül az a tavaly novemberi bradfordi rendőrgyilkosság volt, amelyet a hatósági gyanú szerint egy szomáliai illegális bevándorló, Mustafa Jama követett el. A bűntett után kiderült, hogy őt is ki kellett volna toloncolni, ám a belügyminisztérium eltekintett ettől, azon az alapon, hogy Jama élete veszélybe kerülne hazájában. Mustafa Jama társaival együtt épp egy utazási irodát rabolt ki az észak-angliai városban, amikor a helyszínre érkezett egy kéttagú rendőrjárőr. Az egyik fegyvertelen rendőrnőt Jama habozás nélkül agyonlőtte. Az azóta is komoly indulatokat kavaró ügy tragikomikus fordulataként Jama időközben visszaszökött Szomáliába - oda, ahová a belügyminisztérium saját érdekében nem akarta kitoloncolni.

MTI - fidesz.hu