Mint arról a Világgazdaság is beszámolt, a 2007-ben induló hétéves program a jelenleginél kétszer több pályázati forrást, 54,5 milliárd eurót helyez kilátásba legalább három tagállam kutatóiból álló tudományos együttműködések számára (VG, 2006. július 25., 5. oldal). Ebből hatmilliárdot különítettek el a kkv-k számára. Rainer Neumann, a szóban forgó vállalkozásokat uniós szinten képviselő UEAPME kutatási és innovációs bizottságának elnöke azonban arra figyelmeztet, hogy ha nem szűkítik a kkv-k definícióját, akkor a megpántlikázott pénzek jó része nem jut el az érintettekhez.

A keretprogramban szereplő definícióba ugyanis nemcsak a kis- és közepes vállalkozások, hanem a legfeljebb 250 főt foglalkoztató kutatóintézetek is beleférnek, és ezek nagy előnnyel indulnak a nemzetközi k+f projektekért folyó versenyben. Neumann az éppen kifutó hatodik keretprogram tapasztalatai alapján azt is indokoltnak tartaná, hogy minden, a minőségi követelményeket teljesítő pályázat részesüljön támogatásban. Jelenleg ugyanis a kkv-k által beadott kutatás-fejlesztési pályázatok közül csak minden tizedik jut át a rostákon.

Az EFP Consulting most kiadott felmérése szerint nemcsak a kkv-k pályázatainak elbírálásával van baj, hanem azzal is, hogy sok cég a várható nehézségek miatt meg sem próbálja igénybe venni az uniós forrásokat. A megkérdezett cégek pénzügyi vezetőit a társfinanszírozási és az adminisztrációs előírások sok esetben elriasztják a pályázástól. Brüsszeli illetékesek szerint ezek az aggályok általában túlzottak, éppen ezért javítani kell a kkv-k tájékoztatását.

A kisvállalkozások kutatási és innovációs lehetőségeit a szabadalmi eljárás költségei is jelentős mértékben korlátozzák. Az uniós gazdasági kamarák ernyőszervezete, az Eurochambres sürgeti az uniós szabadalom mielőbbi bevezetését, továbbá alternatív - a bíróságoknál olcsóbb - megoldások kialakítását a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos viták rendezésére.

Jelenleg a szabadalmak megszerzésére és folyamatos fenntartására fordított összegek (a különböző eljárási díjak, fordítási és más tranzakciós költségek) túl nagy terhet jelentenek a kisebb vállalkozások számára - mutat rá Pierre Simon, az Eurochambres elnöke. Az évenkénti díjak beszedését végző közvetítő cégek szerinte túlságosan drágán dolgoznak, díjaiknak semmi közük sincs az eljárás tényleges költségéhez.

Mindezek a nehézségek hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU jelenleg nemcsak fő versenytársaitól, de a saját maga által kitűzött céloktól is elmarad a k+f kiadások tekintetében. Mint Gyürk András néppárti képviselő nemrég az EP-ben hangsúlyozta: Európa lemaradásának oka egyrészt az, hogy nem születik elég olyan kutatási eredmény, amely az üzleti szférában is hasznosul, másrészt pedig a forráshiány. Illúziónak tűnik annak a célnak a megvalósítása, miszerint 2010-re az unió GDP-jének 3 százalékát fordítsák kutatásra - fogalmazott a magyar képviselő. Jelenleg 2 százalék körül van a huszonötök átlaga, amely óriási különbségeket takar: az új tagországok 1 százalék körüli vagy az alatti eredménnyel "büszkélkedhetnek", miközben a skandináv országok bőven túlteljesítik a 3 százalékot.

Világgazdaság - fidesz.hu