Alig másfél hónapja a kormány jelentősen emelte az idei GDP-arányos költségvetési hiányra vonatkozó prognózisát, amelyet kedden a pénzügyminiszter a sztrádaköltségek elszámolásával kapcsolatos bejelentésével tovább srófolt felfelé.

Így 10,1 százalékos államháztartási deficit lehet az idén. Ez kirívóan magas a közösségen belül: az Európai Bizottság (EB) legutóbbi, tavasszal publikált előrejelzésében (amelyben még 8,1 százalékos mutatót valószínűsített Magyarországnak) azt prognosztizálta, hogy az unióban a második legrosszabb egyenlegű lengyeleknél feleekkora lehet a deficit.

Ezzel egy időben az érvényben levő jegybanki alapkamatszintet vizsgálva is Magyarország áll a dobogó legfelső fokán. A jegybank monetáris tanácsa hétfőn szigorított a kondíciókon, 6,75 százalékra emelve az irányadó rátát. Ennél alacsonyabbak a kamatok a többi uniós országban (Észtországról és Litvániáról nincs adatunk), a sorban hazánkat követő és az EB prognózisa szerint az idén 4 százalékos hiányt produkáló Szlovákia 4,5, Lengyelország 4 százalékos rátát tart fenn. Ám a két gazdasági mutató nem mindig mozog együtt. A legjobb példa erre Cseh- és Lettország: a cseheknél 3,2 százalékos deficithez az EU-n belüli legkisebb, kétszázalékos kamat társul, a letteknél egyszázalékos hiány mellett tartanak fenn négyszázalékos kamatot.

E két mutató kapcsolatát több tényező is befolyásolja. Egyrészt az országok jegybankjainak célfüggvényében eltérő súlyt képvisel az infláció: egy tiszta inflációs célkitűzést alkalmazó központi bank magasabb árindex esetén szigorúbb monetáris kondíciókat tart fenn, mint egy a gazdasági növekedésre is figyelő monetáris hatóság.

Hazánk esetében az "uniós első" kamatszint egyik magyarázata az, hogy a költségvetési kiigazítás keretében történő hatósági áremelések és bizonyos adónövelések az inflációra középtávon is felfelé irányuló kockázatot jelentenek, amelyet magasabb kamatokkal lehet orvosolni. Csehország esetében az EB az idei évre 2,5 százalékos árindexet vár - a magyar inflációra vonatkozó elemzői konszenzus az idén decemberre 5,5, míg jövőre átlagosan 6 százalékos ütemmel számol.

Az államháztartási helyzetet illetően megmutatkozó nagymértékű uniós különbségek eddig viszonylag szerény kamateltérésekkel párosultak. Ennek magyarázata a globális kockázatéhségben keresendő. Az elmúlt évekre jellemző befektetői kockázatvállalási hajlandóság azonban az utóbbi hónapokban érezhetően mérséklődött, a piaci szereplők óvatosabbá váltak, ennek következtében pedig a befektetői döntések meghozatalakor egyre nagyobb súlyt kapnak a makrogazdasági fundamentumok - mint például a büdzsé állapota.

Az itthoni kiugró kamatszint másik oka, hogy a rendkívül laza és hiteltelenné vált fiskális politika okozta bizonytalanság miatt magasabb hozamfelárért cserébe hajlandóak csak finanszírozni Magyarországot a befektetők. Ráadásul az elméletileg prudens költségvetési politikát megkívánó euróövezetben alacsonyabb kamatszint mellett működnek a tagállamok gazdaságai a kinnmaradókkal összehasonlítva, olykor vagy átmenetileg még magasabb deficitek mellett is.

Világgazdaság - fidesz.hu