Tudósító: Úgy is, mint az Európai Néppárt alelnöke, hogyan értékeli az Osztrák Néppárt elsöprő választási győzelmét?

Orbán Viktor: Egész Európa nézőpontjából azt tudom mondani, hogy az Európai Néppárt erejét - amelynek a Fidesz Magyar Polgári Párt is tagja -, nagy mértékben növelte ez a siker. Nemcsak azért, mert egy szövetséges pártról van szó, hanem mert Ausztriában bizonyos értékek győztek, olyan értékek, amelyek az európai néppártok számára különösen fontosak: úgy mint a család, a szabadság, a munka, a tanulás, a rend, a nemzeti összetartozás értékei.

Tudósító: Minek tulajdonítja azt, hogy Ausztriában ilyen népszerű a Néppárt, miközben itthon a szintén néppárti szerepre törekvő Fidesz ázsiója a választások óta folyamatosan romlik?

Orbán Viktor: Aki egy választást megnyert, az számíthat arra, hogy egészen addig, ameddig a közvélemény szemében nem veszíti el a bizalmat és a hitelességet, nő az ázsiója. Márpedig a politikai élet olyan, hogy ha valakinek az ázsiója nő, akkor a másiké csökken - hiszen itt egymással versengő, vitatkozó, különböző értékeket és programokat egymással összemérő, vagyis politikai közéletről van szó. Ma Magyarországon aki megnyeri a parlamenti választást, az megnyeri az önkormányzatit is, és jó ideig számíthat az emberek támogatására. Ez a helyzet most Magyarországon is.

Tudósító: Ma újabb négypárti tárgyalás lesz alkotmánymódosítás ügyében. Tegnap az Alkotmányügyi Bizottságban sorra leszavazták az ellenzéki, így a fideszes módosítási indítványokat is. Lát-e arra esélyt, hogy még év végégi legyen megegyezés a parlamenti pártok között az alkotmánymódosítás kérdésében?

Orbán Viktor: Remény mindig van, miért zárnánk ki, hogy egy megállapodás létrejöhet az év végéig? A helyzet ugyanakkor nem ilyen egyszerű. Nem az a kérdés, hogy a Fidesz ragaszkodik-e az álláspontjához, hanem, hogy Magyarország polgárai és az ő akaratukat kifejező Alkotmány ragaszkodik-e a nemzeti függetlenséghez. Az EU csatlakozás miatt nem szabad egyetlen jottányival sem többet föladni, átadni, mint amennyit egyébként az európai uniós tagság megkövetel tőlünk. Ezért itt nem pártok közötti vitáról van szó, hanem két gondolkodásmód, két értékrend feszül egymásnak: egy nemzeti, ez a Fidesz álláspontja, amely ragaszkodik a nemzeti függetlenséghez és megoldhatónak látja az EU tagságot a nemzeti függetlenség megtartásával is; és egy másik internacionalista álláspont, amely a nemzeti értéket és nemzeti függetlenséget nem tekinti olyan központi elemnek, hogy érvényesíteni akarná az EU csatlakozást követően is. Mi tehát nem a Fideszért, a Fidesz álláspontjáért, hanem a nemzeti függetlenségünk megtartásáért érvelünk ezekben a vitákban.

Tudósító: Igen, csak hogy nem közeledtek az álláspontok az elmúlt hetekben. Mi várható Ön szerint? Sokan azt mondják, hogy ez amúgy is csak időhúzás, mert meg kell egyezniük.

Orbán Viktor: Az EU tagsággal bizonyos állami hatásköröket átadunk-e az uniónak, vagy pedig a többi állammal közösen gyakoroljuk? Én azt gondolom, Deák Ferenc szellemében, hogy nem szabad hatásköröket átadni, hanem a többi állammal közösen kell gyakorolni, és ezt kellene kimondania az Alkotmánynak. Tizenöt tagja van ma az uniónak, és ebből 13 nem adta át a hatásköreit, hanem úgy fogalmazott az Alkotmánya, hogy ők szuverén, független államok, amelyek a többi tagállammal közösen gyakorolják az EU-s jogokat. Ezek a legkomolyabb kérdései a magyar polgárok életének is. A nemzeti függetlenségnél fontosabb kérdés nem nagyon létezhet egyikünk számára sem, én tehát az erről szóló vitát nem minősíteném időhúzásnak, hanem a jövőnk egyik kérdéséről szóló komoly tárgyalásnak nevezném.

Tudósító: Elterjedt, hogy könyvet ír. Hol tart most ezzel a könyvvel? Egyáltalán van-e már címe?

Orbán Viktor: Először meg kell írni, hogy az ember egy igazán jó címet találjon utána. Az anyaggyűjtésen már túl vagyok, és néhány fejezetnek a részletes vázlatai is megvan már. Nem életrajzi könyvet írok, optimistább ember vagyok ennél, semhogy 39 évesen úgy gondoljam, hogy már mindent elvégeztem, amit elvégezhettem. Hanem egy szakkönyvet, egy olyan szakkönyvet, amely nem csak pontos, hanem olvasmányos is egyúttal, s amely megpróbálja földolgozni, hogy mi történt velünk 1989 és 2002 között, Magyarország legújabb kori történelméről, a rendszerváltoztatás történelméről.

Tudósító: Ezek szerint akkor nem csak a négy éves miniszterelnöki tapasztalatait összegzi.

Orbán Viktor: Ó, nem, többről van itt szó. Az utolsó négy év nem érthető meg a megelőző nyolc év nélkül, és a jövő sem érthető meg, hogyha a '98 és 2002 közötti polgári kormányzás időszakát nem helyezzük el egy tágasabb összefüggésbe. Nem titkolom, hogyha jól sikerül a könyv, akkor megpróbálkozom a jövőre vonatkozó néhány véleményt, meglátást és jóslatot is megkockáztatni a végén. Igyekszem kellő szerénységgel és alázattal, a magam korlátait belátva április környékén befejezni a könyvet.