A szeptemberi áfaemelés és a megszorító intézkedések előhírnökeként köszönt be augusztus elsejétől az energiaárak drágulása. Az áremelés egyedül a villanybekötésért évek óta küzdő alföldi tanyákat nem érinti, mindenki másnak mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, amikor megérkeznek ősszel az első közműszámlák. És ezen a rászorultsági elveket elemeiben már tükröző új ártámogatási rendszer sem sokat segít, egyedül abban lehet bízni, hogy a világpiacon erőteljes árcsökkenés következik be. Ám ez az állandósuló háborús konfliktusok ismeretében hiú ábrándnak tűnik. Az alternatív megoldások - nap- és szélenergia, földhőhasznosítás - a lakosságnak megfizethetetlenek, megtérülésük hosszú évtizedekre tehető, a beruházási költségekhez nem járul hozzá az állam, legfeljebb a nyílászárók cseréjére és szigetelésére kérhető állami támogatás. Az erdészetek is haladnak a korral, átlagosan 20-25 százalékkal emelik áraikat a fűtési szezon előtt, azaz a mostani, mázsánkénti 1600 forintos tűzifáért hamarosan kétezret fognak felszámítani, legalábbis a Dunakanyarban már kész tényként kezelik az áremelést. Sokan még nem tudnak erről, erre utalnak a kandallóforgalmazóknak és cserépkályhásoknak a gázáremelés bejelentése után megnövekedő megrendelései.

Ami a konkrét számokat illeti: a lakossági földgáz fogyasztói árát átlagosan 27 százalékkal, az áramét 14,5 százalékkal emelte a kormány, a távhőszolgáltatás díja pedig 18 százalékkal nő augusztus elsejétől.

"Jobban" járnak az ipari fogyasztók, 12,6 százalékkal fizetnek majd többet, igaz, nekik egy év leforgása alatt hatvan százalékkal drágul a földgáz. Mindez értelemszerűen begyűrűzik a fogyasztói árakba is. Az intézményi gázfogyasztóknak - oktatási, egészségügyi intézmények, közhivatalok - 17,6 százalékkal növekszik a földgáz fogyasztói ára. Az egyetlen jó hír, hogy a szeptemberi, öt százalékpontos áfaemeléssel már nem borzolják a lakosság idegeit, ennek hatásait az állam magára vállalta. Legalábbis a gáz esetében, a villanynál nincs ilyen, hiszen eleve a felső áfakulccsal adózik. A folytatásban azonban a nagyfogyasztók után már a lakosságnak is meg kell barátkoznia azzal, hogy az állam kivonul a már-már alanyi jogként értelmezett támogatási rendszerből, "rászabadítja" a világpiaci árakat a fogyasztókra. Jelenleg ugyanis ennek csupán hatvan százalékát fizetik a magyar háztartások. Emiatt januárra várható az újabb áremelési hullám, legkevesebb tíz, de inkább harminc százalék körüli tarifaemeléssel. Ezzel lassan el is érnénk százforintos gázhoz és az ötvenforintos áramhoz. Az energiapiac teljes liberalizációja a következő, 2007 júliusára időzített lépés. Ekkortól már a lakosság "kegyeiért" is versenyezhetnek elvben az energiaszolgáltatók, még akkor is, ha párhuzamos vezetékek, hálózatok kiépítésére nem kerül sor. Lehetővé válik például, hogy egy budapesti háztartás a Fővárosi Gázművek helyett mondjuk a délmagyarországi regionális gázszolgáltatóval kössön szerződést, ha az alacsonyabb árat garantál neki. A valódi árverseny kialakulására azonban a szakértők szerint minimális az esély. Az ok: a szolgáltatók előreláthatóan olyan szinten húzzák meg a tarifáikat, hogy ne érje meg az átlépés. A kidolgozás alatt álló új hazai gázmodell tervezete mindenesetre ad némi védelmet a lakossági fogyasztóknak. Bevezetnék ugyanis az ársapkát, vagyis egy bizonyos, költségekkel indokolt szint fölé nem emelkedhetne az energiaár. Csakhogy a plafon megállapításának módjáról egyelőre viták folynak. Az mindenesetre borítékolható, hogy a piacnyitás után is lesz dolga a Gazdasági Versenyhivatalnak.

Az évi 150-170 milliárd forintot felemésztő gázár-támogatási rendszer gyökeres reformját februárra ígéri a kormány.

A cél, hogy az alanyi jog helyett a színtiszta rászorultság érvényesüljön. Most csupán apró kozmetikai beavatkozásokat végeztek, azaz az alanyi jogon járó támogatás maradt, csupán a rászoruló rétegeknek tették elviselhetőbbé az áremelést (lásd fenti írásunkat).

A tervek szerint jövőre a tömbös rendszer megszűnik, s az első elfogyasztott köbméter gáztól az utolsóig egyentarifát számítanak fel. Az áramnál is "kimúlik" a 2004-ben feltámasztott tömbös rendszer, ugyanis semmilyen épkézláb magyarázat nincs arra, hogy az 1320 kilowattórás éves fogyasztásig az egységár miért alacsonyabb 1,4 forinttal, mint felette. Hogy a külön vezérelt, magyarul éjszakai árammal mi lesz, azt nem tudni. Augusztustól mindenesetre alaposan elveszik annak a kedvét, aki ennek a bekötésén gondolkodott. Az egységár ugyanis 23,7 százalékkal drágul, kilowattóránkért 21,24 forintra ugrik. A főként villanybojler, -radiátor felfűtésére használt éjszakai áram - amelynek a vezetékét elvileg külön konnektorral nem szabad megszakítani - felhasználói elleni "merénylet" logikáját nehéz megfejteni, hiszen az áramszolgáltató ekkor kapcsolja rá a hálózatra, amikor minimális a teljes hazai villamosenergia-rendszer fogyasztása. Szakértők véleménye szerint ilyenkor szinte többe kerül az erőművek kényszerű leállításának majd újraindításának költsége, mint ha takarékosabb üzemmódra váltva folyamatosan állítanák elő és olcsón adnák az éjszakai áramot.

A villamosenergia-iparban dolgozók kiváltságai is foszladoznak: nekik még ma is a szuperkedvezményes C tarifával számolják el az áramot. Eddig kilowattóránként 9,72 forintért vételezhettek korlátozás nélkül, holnaptól viszont 42 százalékkal drágábban, 13,80-ért kapják ugyanazt.

Magyar Hírlap - fidesz.hu