Ezen időpont után a névjegyzékre nem lehet felkerülni, az azon szereplő választópolgárok száma azonban csökkenhet - olvasható az Országos Választási Irodának a kisebbségi önkormányzati választásról készített Választási Füzetében. A jegyzékről törölni kell azt, aki időközben elhalálozott, vagy választójogát elveszíti, illetve aki elköltözik a településről vagy a fővárosi kerületből. A költözés tehát azzal jár, hogy a polgár sem a régi, sem az új lakóhelyén nem lesz jogosult szavazni, s nem lehet jelölt sem; kivétel ez alól, ha az új lakóhelye is ugyanazon településen, illetőleg fővárosi kerületben van, mint a régi.

A kisebbségi választói jegyzék nem nyilvános, az abban szereplők adatait titkosan kell kezelni, így - magán a választópolgáron és a választási szerveken, bíróságon kívül - senki sem jogosult megszerezni azt az információt, hogy kik rendelkeznek választójoggal. A választói jegyzéken szereplők száma azonban közérdekű adat, azt az Országos Választási Iroda a honlapján közzéteszi. A kisebbségi választói jegyzéket a szavazást követően, miután annak eredménye jogerőssé válik, meg kell semmisíteni. A települési kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási bizottság legkésőbb július 28-án kitűzte, feltéve, hogy a kisebbségi választói jegyzéken legalább 30-an szerepeltek. A választás kitűzését követően a választási eljárás a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával párhuzamosan, de attól mégis elkülönülve zajlik.

A választás kitűzéséről a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok értesítőt kapnak (vagy a helyi önkormányzati választásokra szóló értesítővel közös borítékban, vagy külön lezárt borítékban). Ha valaki annak ellenére, hogy felvették a kisebbségi választói jegyzékbe, nem kap értesítőt, a helyi választási iroda vezetőjéhez fordulhat. Mivel a kisebbségi önkormányzati választáson nincs jelöltajánlás, a választópolgárok nem kapnak ajánlószelvényt. A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak kisebbségi szervezetek állíthatnak jelöltet. A kisebbségi szervezetet - mielőtt még jelöltet állítana - be kell jelenteni valamelyik választási bizottságnál: ha csak egy településen vagy csak egy fővárosi kerületben állít jelöltet, akkor a helyi választási bizottságnál, ha több településen vagy fővárosi kerületben, de egy megyén belül, vagy csak a fővárosban, akkor a területi választási bizottságnál, egyébként az Országos Választási Bizottságnál.

A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak bejelentett kisebbségi jelölő szervezetek állíthatnak jelöltet, a jelölteket szeptember 8-ig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál. A települési kisebbségi önkormányzati választást külön szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, ez a bizottság működik valamennyi kisebbség tekintetében. A helyi választási bizottságba - amely a kisebbségi választás eredményét is megállapítja - a településen jelöltet állító kisebbségi szervezetek delegálhatnak egy-egy tagot. A területi választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele ügyében, valamint jogorvoslati fórumként jár el, az Országos Választási Bizottság pedig a jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele ügyében jár el.

A szavazást október 1-jén 06.00 és 19.00 óra között tartják; a voksolás a településen külön e célra létrehozott szavazókörben, szavazatszámláló bizottság előtt zajlik. Ha a településen több kisebbség is önkormányzatot választ, akkor valamennyi kisebbség ugyanezen szavazóhelyiségben adja le szavazatát. Ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az 1200-at, akkor két kisebbségi szavazókört kell létrehozni. A kisebbségi önkormányzati választáson a választópolgár csak azon a településen szavazhat, ahol lakik, igazolás kiadására nincs lehetőség.

Minden kisebbség számára külön szavazólap készül. A szavazólapon a jelöltek, valamint a jelöltet állító kisebbségi szervezet neve van feltüntetve, a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben. A szavazólap egyszínű, a szervezet emblémáját nem tartalmazza. A szavazólap kétnyelvű: magyarul és a kisebbség nyelvén készül, de a jelölt nevét, valamint a jelöltet állító kisebbségi szervezet nevét csak akkor tartalmazza kisebbségi nyelven is, ha azt a jelölt kérte.

A leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság kisebbségenként külön-külön számlálja meg, az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti. E jegyzőkönyv alapján a helyi választási bizottság állapítja meg a választás eredményét: az az öt jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. Minden települési kisebbségi önkormányzat öt tagú.

MTI - fidesz.hu