Amíg Magyarország gazdasága nem lesz versenyképes, nem érdemes bevezetni az eurót - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden Budapesten, azon az emlékkonferencián, amelyet a jegybank a forint bevezetésének 60. évfordulója alkalmából rendezett.

Járai Zsigmond aláhúzta: az elmúlt évek "gazdasági rombolását" be kell fejezni, de erre a Gyurcsány-kormány legutóbbi intézkedései, a parlament által is elfogadott megszorítások nem alkalmasak. Úgy vélte, az intézkedések nem abba az irányba vezetik a gazdaságot, hogy javuljon a versenyképesség.

Járai Zsigmond aláhúzta: "én attól félek, ha nem vigyázunk, még a 2013-as euróbevezetés sem válik valóra". Kiemelte: az elfogadott megszorító intézkedések hatására növekednek az adóbevételek, az országban erősödik az állami centralizáció, ez rossz irány abban a tekintetben, hogy az ország, a magyar gazdaság versenyképességét növelni kellene a jövőben. A jegybank elnöke aláhúzta: világos strukturális reformok kellenek, mert eddig az egymást követő úgynevezett reformintézkedések szinte tökéletesen ellentmondtak egymásnak.

Járai Zsigmond felidézte, hogy a forint 60 évvel ezelőtti, 1946. augusztus 1-jei bevezetése sikeres volt, mert lehetővé tette a gazdasági stabilizációt, azonban egyúttal előrevetítette a "kommunisták gazdasági rémuralmát".

Beszédében utalt arra, hogy a forint 60 évvel ezelőtti bevezetését is többféleképpen ítélték meg már annak idején, az új nemzeti valuta bevezetésének időszakában. Számos közgazdász és a hivatalos politika is óriási sikernek tartotta a hiperinfláció felszámolásaként megjelenő forintot, a stabilizáció jelképeként emlegették az új nemzeti valutát, mások viszont már akkor rámutattak: a forint "rákosista pénz" és egyben a gazdasági diktatúra jelképe.

Járai Zsigmond utalt arra, hogy a forint és a hozzá fűződő pénzügyi stabilizáció nem válhatott volna valósággá, ha az akkori Magyar Nemzeti Bank munkatársainak tevőleges közreműködésével nem került volna haza az ország aranykészlete. A forint stabil pénzzé válását ez az aranykészlet tette lehetővé.

Emlékeztetett: a sikert azonban beárnyékolta az, hogy már akkor elkezdődtek a Magyar Nemzeti Bank elleni támadások a jegybank korabeli munkatársai ellen, többször azzal vádolva az akkori jegybankot, hogy maga gerjesztette a hiperinflációt az országban.

Járai Zsigmond egyúttal bejelentette: az emlékkonferenciának helyet adó új konferenciatermet Antall József egykori miniszterelnökről nevezték el, a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormányfőről, akinek hivatali ténykedése idején valóságos gazdasági reformok történtek az országban, egyebek mellett ekkor fogadták el a jegybank függetlenségét biztosító új törvényt is. Később ezt a törvényt többször módosították, a 2001-ben elfogadott új jogszabály teljes függetlenséget biztosított az MNB-nek.

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, korábbi MNB-elnök aláhúzta: sajnálatos, hogy az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítésében Magyarország a 10 újonnan csatlakozott uniós tagállam közül a rangsorban az utolsó, nevezetesen egyetlen feltételt sem teljesít.

"Az előfeltételek megvalósítása korántsem lehetetlen, gondoljunk csak a szlovén példára, hisz déli szomszédunk olyan jól áll a kritériumok elérésében, hogy már jövő év január elsejétől nemzeti valutáját felcseréli az euróval" - mondta a volt MNB-elnök.

A jövőt illetően a volt jegybank-elnök számos kérdést tett föl: ha minél inkább kitolódik az euró bevezetése, kérdés az, meddig maradhat fenn az ERM-II-t már jelképző mostani árfolyam-mechanizmus, vagyis az, hogy a forint egy középárfolyamhoz képest plusz mínusz 15 százalékos ingadozási sávban mozog.

Kiemelte: az is kérdés, hogy ehelyett bevezessük-e a forint lebegtetését, amelyet a közelmúltban is többször javasolt számunkra a Nemzetközi Valutaalap, vagy maradjon ugyan a plusz mínusz 15 százalékot magában foglaló ingadozási sáv, de a középárfolyamot esetleg máshol határozzuk meg, mint ahol most áll.

Bod Péter Ákos szerint a forint elmúlt hat évtizede alapján több nyugtalanító tényező is van, egyrészt az, hogy a magyar társadalom hozzászokott a hol nagyobb, hol kisebb inflációhoz és mindig a múlt "emlékképei" alapján ítéli meg a jövőt, másrészt az, hogy a társadalom valószínűleg nem lesz hajlandó áttekinteni, átérezni azt, melyek a forint történetének valódi tapasztalatai.

MTI - fidesz.hu