Természetesen nem arról van szó, hogy Gyurcsány Ferenc hívei kedvéért nagylelkűen még a magánéletét is feláldozza. Sokkal inkább arról, hogy a kormány hátországában a megszorítócsomag vártnál is rosszabb fogadtatása miatt már robbanásig feszültek az indulatok. Gyors tűzoltásra van szükség, mert a frakcióüléseken mostanában egyre érdekesebb dolgok történnek, látványosan lazul a pártfegyelem. Folyton fennáll a veszély, hogy megint feláll valaki, és úgy talál viselkedni, mint Karsai József, aki Bajnai Gordonra, a kormányfő üdvöskéjére húzta rá a minap a vizes lepedőt.

Ugyanakkor a tűzoltásra a miniszterelnök tegnap olyan módszert választott, amivel ismét nagy kárt okozott az országnak. Különös az a döntés, hogy szeptemberben olyan konvergenciaprogrammal kínáljuk meg az Európai Uniót, amelyből egyszerűen kihagyjuk az euró magyarországi bevezetésének dátumát. Tesszük ezt akkor, amikor Brüsszel már háromszor intett meg minket amiatt, mert megalapozatlannak találta a kormány uniós valutával kapcsolatos elképzeléseit. Amikor a befektetők hullámszerűen vonják ki a tőkét a régióból és a magyar piacról - időről időre zuhanórepülésbe rántva a tőzsdeindexet, berogyasztva a forint árfolyamát. Amikor a nemzetközi hitelminősítők rendre alacsonyabb kategóriákba sorolják át a magyar államadósságot, s emiatt költségvetésünkben folyamatosan növekszik a kamatok törlesztéséhez szükséges öszszeg. Gyurcsány Ferenc tegnap kiállt a frakcióegyeztetés után a sajtó képviselői elé, világgá kürtölte a tervezett lépést, és azonnal elindította a lejtőn a magyar valutát, feljebb emelte a büdzsé kiadásait, tovább nehezítette mindnyájunk életét. Fél perc alatt rontott az ország helyzetén, csupán azért, hogy a szocialista pártban megerősítse a fegyelmet és a saját helyzetét. Ez nem más, mint hazárdjáték a hatalomért, aminek minden magyar polgár áldozatul esik. A kormányzó politikai erő tagjai és szimpatizánsai is.

Minden szebb és jobb lett volna, ha a mostanáig tartó folyamatos mellébeszélés után olyan dátumot jelöl meg a kormány, amelyet megbízható módon be is tud tartani. De annak, aki mindmáig azzal hitegette az embereket, hogy 2010-ben már az uniós valutában kapják a fizetésüket, nehéz kimondani, hogy ez valójában három, négy vagy még több esztendővel később lesz. Pedig nem lenne különösebb következménye ennek, mert a közvélemény azon része, amelyik értőn figyeli a híreket, már régen kikövetkeztette, hogy a kormány abban sem hisz, amit saját maga hirdet. Az igazi baj az, hogy az euródátum elhagyásával még nagyobb lesz ebben az ország sorsát is meghatározó ügyben a ködösítés, miközben a tőkepiac és Brüsszel éppen a rendteremtést várná el tőlünk, és nekünk is ez lenne az érdekünk. Pontos forgatókönyvet kellene készíteni, mi pedig egyszerűen nem mondunk semmit. Szavunknak végképp nem lesz hitele, hazánk a megbízhatatlan adósok közé kerül, a miniszterelnök pedig boldogan uralkodhat abban az országban, amit sehol nem jegyeznek.

Nánási Tamás - Magyar Nemzet

fidesz.hu