Magyarországon jelenleg tizenötezer méhész mintegy egy millió méhcsaláddal termeli meg az éves szinten 20-25 ezer tonna mézet. Ennek mintegy nyolcvan százalékát értékesítik a határokon kívül, elsősorban Németországban, Olaszországban és Franciaországban, ahová jobbára hordóban, alapanyagként érkezik a magyar méz. A magyarországi éves mézfogyasztás továbbra sem nő, ráadásul ilyentájt inkább a kínálati, mint a keresleti piac a jellemző — mondta a vásár helyszínén tartott sajtótájékoztatón Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

Az elmúlt évhez képest kölülbelül 100 forinttal emelkedett a méz felvásárlási ára, így az akácméz kilójáért 600-700 forintot, a vegyes virágmézért 350 forintot fizetnek. Ez azonban legfeljebb a megnövekedett költségeket ellensúlyozza. Némi segítséget az az évi egymilliárd forint jelent, amely uniós illetve állami támogatásként érkezik - tette hozzá. Az idei méztermés legfeljebb gyenge-közepesnek mondható, így az éves átlagot alulról súrolja - hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, hogy főként akácmézből lesz kevés a különösen rossz időjárás miatt; az átlagos mennyiségnek jó, ha felét megtermelték az idén. Az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelent a méhpusztulás is. Míg jó harminc esztendővel ezelőtt különösebb gond és odafigyelés nélkül lehetett méheket tartani, manapság egyre több betegség támadja meg a méhcsaládokat - magyarázta Bross Péter. Ebben minden bizonnyal közrejátszik a génmanipulált növények elterjedése és a túlzott permetezés - vélekedett. A berényi mézvásár nem csak a szakmáról, a gazdasági adatokról, a piaci kihívásokról szól, hanem a kezdetek óta különböző versenyek, bemutatók is színesítik a programot.

MTI - fidesz.hu