A köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére szolgáló Szent György téri épület földszintjén berendezett tárlat 10 és 18 óra között tekinthető meg. A palota előtt - kivéve az augusztus 20-i hétvégét - térzenét hallhatnak az érdeklődők. A korábbi évekhez hasonlóan a kulturális örökség napjain, ezúttal szeptember 16-án és 17-én a Sándor-palota történelmi termei is nyitva állnak majd a látogatók előtt.

Az első térzenét szombaton az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság zenekara szolgáltatta. A következő hétvégeken a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat, a határőrség zenekarait és honvédség több együttesét hallhatják az érdeklődők.

A budavári Szent György téren álló épületet 1803-1806. között emeltette Sándor Vince gróf és felesége, Szapáry Anna grófnő, miután 22 ezer akkori forintért megvásárolták Buda városától az értékes telket a rajta álló két kaszárnyaépülettel. Máig tisztázatlan, ki volt az építész. Feltehetően a neves bécsi építőmester, Johann Aman valósította meg Pollack Mihály terveit. Ami biztos: az alkotók a korabeli Közép-Európa egyik legszebb kora klasszicista palotájával ékesítették a Várhegyet a kor technikai nívójának is megfelelve: központi fűtéssel, nyugati divatú télikerttel. Az épület az 1867-es kiegyezéstől a II. világháború befejezéséig a miniszterelnökségnek adott otthont.

Az Országgyűlés 2002. november 5-én alkotott törvényt arról, hogy a középkori ferences kolostor alapjaira, majd egy XVIII. századi kaszárnya falaira épült, Dunára néző, főúri palota a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére szolgál. A jogszabály indoklásában szerepel, hogy a helyreállított Sándor-palota olyan reprezentatív műemlék épület, amely megfelel azoknak a protokolláris és biztonsági kívánalmaknak, amelyek az államfő elhelyezése során támaszthatóak.

MTI - fidesz.hu