1946. augusztus 8-án, korai ismeretség után kötöttek házasságot: Pista bácsi húszévesen vette el 15 éves élete párját. Mindketten helybeliek, Hársfa utcai házukat két kezükkel építették fel. Nem volt ám könnyű a kezdet! - utalnak a hat évtizeddel ezelőtti időkre. Már házasságuk első évében megszületett Zsuzsa lányuk, akit aztán még nyolc testvér követett. Ma nyolc élő gyermekük, 22 unokájuk és 20 dédunokájuk van.

Nagy szegénységben, igen nehéz körülmények között, de hallatlan szeretetben nevelték gyermekeiket. A jegyrendszer idején Juliska néni már éjjel 12-kor sorba állt, hogy megkapja az aznapi egy kg kenyeret. Bizony, sokat éheztek, s a válasz az volt: "imádkozzatok, reggelre lesz zsíros kenyér!" - emlékszik vissza Juliska néni. Azonban gyakran előfordult, hogy még üres kenyér sem volt!
A gyermekáldás mellett - amikor gyes, gyed, segély nem volt - mindketten dolgoztak. Juliska néni a helyi Petőfi Kertgazdaságban ebédelosztó és raktáros volt, de mellette húsz évig átjárt Sárándra egy virágkertészhez dolgozni. Pista bácsi szintén kétkezi munkát végzett a Petőfi Tsz-ben tehenészként, fűtőként, majd tíz évig a MÁV-nál vasútépítő munkásként. Egyszerre mentek el nyugdíjba, húsz éve.

Az elmúlt 60 év vegyes volt - válaszolják kérdésre. Volt benne jó is, rossz is. Utóbbi főleg akkor, amikor a megélhetésért küzdöttek. Azonban soha nem voltak külön, még tíz percre sem, kivéve, amikor dolgoztak - fűzi hozzá Pista bácsi. Nagyon büszkék arra, hogy gyermekeiket tisztességgel felnevelték, a hét lánynak és az egy szem fiuknak saját háza van: öten Derecskén maradtak, egy-egy gyermekük Debrecenben, Tépén, illetve Hajdúsámsonban telepedett le.

A hat évtized alatt szórakozásra, kirándulásra nem futotta idejükből. Életükben nem voltak moziban, vagy fürdőben. A munka annyira beléjük ívódott, hogy ma sem tétlenkednek. Négyszáz négyszögöles ingatlanukat példásan rendben tartják: az udvaron saját nevelésű baromfit tartanak, míg a veteményes kertben dolgos kezek eredményét csodálhatjuk meg. Az uborka, paradicsom, paprika, krumpli, valamint egyéb konyhakerti növények a háziak szorgos munkájáról tanúskodnak. Még a palántát is maguk nevelik - újságolja Juliska néni. Annak ellenére, hogy ketten laknak, nincsenek egyedül, mert egyik lányuk a szomszédban él családjával. Az utcabeli nyugdíjasok is gyakran összejönnek náluk, vagy kiülnek a kapu elé "tanyázni".

Az együtt töltött évtizedek titkát a kölcsönös szeretetben és egymás megbecsülésében látják. A család azonban csak az ilyen kerek évfordulókon tud egyszerre összejönni, mert a házban nem férnének el. Névnapokon, születésnapokon, ünnepeken külön-külön felköszöntik az idős párt a családtagok, akik sosem távoznak üres kézzel, mert a zsebpénztől a házi tésztán át a süteményekig mindig kapnak valamit. Érdekességként jegyzi meg Juliska néni, hogy hétvégeken 5-6 tepsi tésztát süt, amit aztán szétoszt szerettei közt.

A 85 főre terített családi ünnepségen a gyémántlakodalmas párt a legidősebb lány, a hatvan éves Kádár Sándorné Zsuzsa köszöntötte. Azt kívánta, hogy a hit, remény, szeretet hassa át a szülők további életét, bú, szomorúság kerülje hajlékukat.

Nyírő Gizella - fidesz.hu