Az 1701. határozat felszólítja a Hezbollahot minden támadás és Izraelt minden offenzív hadművelet azonnali beszüntetésére. A dokumentum előirányozza libanoni egységek és a megerősített ENSZ-erők (UNIFIL) felvonultatását Dél-Libanonban, és ezzel párhuzamosan az izraeli erők kivonását a térségből. A szavazás előtt Condolezza Rice amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: a Biztonsági Tanácsban benyújtott határozattervezet "megnyitja az utat a tartós béke előtt". Rice felszólította Iránt és Szíriát, tartsák tiszteletben Libanon szuverenitását. A BT határozata előirányozza az ENSZ Libanoni Ideiglenes Hadereje (UNIFIL) létszámának a jelenlegi kétezerről legfeljebb 15 ezer főre történő emelését, és felhatalmazza az UNIFIL-t, "tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a műveleti térségét ne használják fel semmilyen ellenségeskedésre".
A határozat nem tesz említést az ENSZ alapokmányának a VII. fejezetéről, amely megengedi erő alkalmazását, ha veszély fenyegeti a békét és a nemzetközi biztonságot. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a libanoni helyzet ilyen veszélyt jelent. A BT az UNIFIL feladatául szabja továbbá a humanitárius tevékenység támogatását Libanonban, ahol a konfliktus egy hónapja alatt összesen mintegy 1200 libanoni és izraeli állampolgár halt meg. A határozat felszólít annak a két izraeli katonának a feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket a Hezbollah fegyveresei raboltak el Izraelből. A zsidó állam e két katona elrablása után kezdett katonai műveleteket Libanonban július 12-én. A libanoni-szíriai-izraeli határ térségében lévő, vitatott hovatartozású Sebaa-tanyákkal kapcsolatban a határozat felszólítja Kofi Annant, hogy az érintett felekkel történt konzultációk után 30 napon belül tegyen javaslatot a kérdés megoldására.
Noha hírek szerint a libanoni kormány elfogadta a BT döntését, s szombati ülésén hivatalosan is áldását adja a dokumentumra, a kabinet ügyvezető külügyminisztere kétségét fejezte ki a határozat esélyeivel kapcsolatban. Tárik Mitri aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a BT a támadó hadműveletek leállítására szólította föl Izraelt ahelyett, hogy általában a harcok azonnali beszüntetését követelte volna. "Egy hiányos tűzszünet nem igazi tűzszünet" - mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a libanoniak nem bíznak abban, hogy Izrael különbséget tesz "védelmi" és "támadó" hadműveletek között. "A katonai műveletek befejezésének nem szabadna kétértelműnek lennie" - fűzte hozzá.
Egy izraeli illetékes még az BT-ben megejtett szavazás előtt úgy nyilatkozott, Izrael a kormány vasárnapi üléséig - amelyen egy izraeli kormányzati tisztviselő tájékoztatása szerint Ehud Olmert kormányfő szorgalmazni fogja a határozat elfogadását - nem állítja le a hadműveleteket Libanonban. (Az izraeli kormányfő George Bush amerikai elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetésében azt mondta, támogatja az ENSZ határozatát.) Az izraeli kormány szóvivője ugyanakkor kijelentette, az izraeli hadsereg által Dél-Libanonban indított, kiszélesített szárazföldi hadművelet "időben nem korlátozott". Izrael ENSZ-nagykövete arra figyelmeztetett, "egy határozat önmagában nem ér semmit". Dan Gillerman szerint ha nem szereznek érvényt "gyorsan és határozattan" a péntek este elfogadott határozatnak, vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz, "máskülönben (...) még nagyobb tragédiával nézhetünk szembe". Az izraeli diplomata azzal vádolta a libanoni hatóságokat, hogy nincs meg bennünk az akarat arra, hogy ellenőrzésük alá vonják a Hezbollahot, és kiterjesszék fennhatóságukat Dél-Libanonra.
Tony Blair brit kormányfő szombati közleményében üdvözölte az ENSZ-határozat egyhangú elfogadását és bejelentette, hogy rövidesen a Közel-Keletre látogat. "A határozat elfogadása után most a konfliktust kiváltó alapvető okok megoldásán kell dolgoznunk" - közölte a brit kormányfő, hozzátéve, hogy "nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a libanoni konfliktus a folytatódó palesztinai zsákutca kihasználásának szándékából nőtt ki". Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter a Biztonsági Tanács ülésén kijelentette: a libanoni és izraeli területen folyó háború leállításával kapcsolatos döntést meghozva a nemzetközi közösség magára vállal minden felelősséget. Douste-Blazy hangsúlyozta: a határozatot az Egyesült Államokkal együtt benyújtó Franciaország a tartós tűzszünet és a politikai megoldás elveit kívánta már most egyidejűleg rögzíteni. A BT-határozat elfogadása után szombaton Izrael folytatta légi és szárazföldi hadműveleteit Libanonban, a Hezbollah pedig rakétákkal lőtte Észak-Izraelt.
MTI - fidesz.hu