"Adja isten, hogy ez a nemzeti szentély katolikus közösségünk és egész nemzetünk lelki megújulását és épülését szolgálja" - hangsúlyozta a szentmisét megelőzően Erdő Péter. Mint elmondta: a püspöki kar a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány vezetője, Magyar Gergely kérelmére döntött a ferencesek által gondozott kegyhely nemzeti szentéllyé nyilvánításáról. Arra tekintettel, hogy a völgy a XIII. század óta, mint Szent László megmenekülésének csodálatos helyszíne, zarándokhely.
Ugyancsak erősítette a döntést, hogy XI. Bonifác pápa már 1400-ban különleges búcsút engedélyezett a helyszínen Mária mennybemenetelének ünnepén, illetve számos ima meghallgatásra talált a kegyhelyen, amely mára jól kiépített, sűrűn látogatott zarándokhellyé vált. Ugyanakkor a helyszínen felépített, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot VI. Pál pápa már 1970-ben basilica minor rangra emelte - ismertette a püspöki konferencia által hozott döntés okait Erdő Péter. A szombati szentmisén hívek tízezrei mellett részt vett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia számos tagja, közöttük Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek. A népszerű zarándokhely Magyarország második kiemelt búcsújáró helye. Korábban, 2005 decemberében a püspöki konferencia a máriapócsi bazilikát nyilvánította nemzeti kegyhellyé.
A hagyomány szerint Mátraverebély határában, a Cserhát sűrűjében Szent László király 1092-ben kun üldözőitől egy szakadékot átugratva csodás módon megmenekült. A király lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút. Az 1100-as években jelent meg először itt a Szűzanya és a Szent László által fakasztott Szent Kút vizével meggyógyított egy néma pásztorfiút. Ezt követően 1701-ben, Nagyboldogasszony vigíliáján több ezer ember tanúsága szerint másodszor is megjelent az Istenanya - olvasható az MKPK sajtóirodájának ismertetőjében. A Szent Kútnál 1705-ben épült fel az első kőkápolna, majd 1758 és 1765 között építette fel Almásy János fogadalomból a mai barokk kegytemplomot. Mindennek nyomán Mátraverebély-Szentkút Magyarország mára legősibb és leglátogatottabb kegyhelye. A legtöbben nem a csodavárás miatt járnak ide, hanem lelki megerősítést és vigaszt várnak - írta a sajtóiroda. A ferencesek a XIII. századtól lelkipásztorkodtak Szentkúton, ma is az ő kezelésükben van a kegytemplom.
MTI - fidesz.hu