Vagyonokat költött az orbánista csőcselék zászlókra meg átadási ünnepségekre. Például minden egyes magyar falu kapott millenniumi zászlót, és mindenütt kialakítottak egy kis millenniumi szögletet; általában a község valamelyik közterületén tettek rendbe kisebb-nagyobb földdarabot, húsz-negyven négyszögölt, és került zászlótartó rúd meg valami emlékkő vagy szoborféleség. No és volt egy ünnep, amelyen részt vett a falu apraja-nagyja.

Városokban több ünnepséget is szerveztek, és voltak olyan megyék, amelyek maguk is adományoztak zászlókat a saját területükön.

Na ezt nem bírta elviselni a baloldal. Ezerszám születtek cikkek, leleplezések arról, hogy micsoda pazarlás, országlopás folyik itten. Különösen gyűlöletesek voltak az augusztus 20-ai tűzijátékok, főleg azután, hogy a polgári kormánynak eszébe jutott: nemcsak Budapestből áll az ország, és rendezett központi tűzijátékokat a Balaton partján, Debrecenben és más helyeken.

Kétéves gyűlölködés követte balfelől ezeket a rendezvényeket. A Szent Korona országjárása és parlamenti elhelyezése pedig mély elvi ellentéteket generált a két Magyarország között. Az az erő, amelyik el akarja vágni a mai Magyarországot a saját gyökérzetétől, gyűlölködve figyelte, hogy a magyarság kezdett visszatalálni önmagához, pontosabban a jobbik énjéhez. Az átlagember elkezdett megbékélni magyarságával, a fiatalok ezrei kezdtek büszkék lenni a nemzeti hovatartozásukra.

A szocialista-liberális gyűlöletkeltő projekt két vasat tartott a tűzbe. Egyfelől folyamatosan heccelte a közvéleményt azzal, hogy ez milyen sok pénzbe kerül, "hány lélegeztetőgépet lehetne ezen venni"; másfelől kitalálták az "Orbán király akar lenni" című rágalmat.

A reklámszakma tudja, minél több pénzt áldoz valaki egy termék vagy szolgáltatás megismertetésére, annál nagyobb ismertségre és elfogadottságra talál az adott termék, szolgáltatás. Ennek megfelelően mind többen kezdték elhinni, hogy a millennium megünneplése kidobott pénz, "a Viktor" meg király akar lenni.

Aztán eljött a fordulat, és vele a dolgok színeváltozása.

Elkezdődtek a rendőri eljárások az Orbán-kormány hivatalnokai ellen. Utóbb kiderült, mindegyikük tisztességesen, törvényesen dolgozott, de az ő rehabilitálásukra már valószínűleg soha nem kerül sor.

A szimbolikus csatamezőn pedig triumfált a szoclib koalíció. Ennek csúcspontja a 2002. augusztus 20-ai tűzijáték "elmaradása" volt.

A Medgyessy-kormány első augusztus 20-áján ugyanis nem volt tűzijáték. Ezt persze mára a nagy többség elfeledte.

Azzal az indokkal törölték a programból az esti látványosságot, hogy árvíz van. Valóban volt árvíz akkor, de az az árvíz annyira nem volt nagy, hogy visszatartotta volna Medgyessy Pétert a francia Riviérán való nyaralásától. Az ő nyaralását meg lehetett tartani az árvíz miatt, a tűzijátékot el lehetett halasztani.

A tűzijátékot egyébként egy héttel később megtartották. Addigra Medgyessy Péter is hazaért, az árvíz is levonult, és szerencsére volt nagy esemény is, amelyhez kapcsolni lehetett: a Zsidó Nyári Kulturális Fesztivál, amely a zsidó újévi ünnephez csatlakozott.

Jó estét, Magyarország! Készülj az ünnepre, miniszterelnököd majd fog szónokolni neked a fényességes jövőről. Nézz a festett egekbe, bódulj, vakulj, andalodj!

Nyiri János, gondola.hu