A feltárás során előkerült Árpád kori kőtöredékek és egy oszloplábazat alapján arra következtetnek, hogy a kerengő a XII. század közepén már állt - mondta Biczó Piroska. Tájékoztatása szerint a kutatás során körülbelül egy méter magas, a mellvédnél vörös márvánnyal borított falszakaszokat bontottak ki, amelyeken megtalálták a kerengő nyílásának helyét pontosan kirajzoló oszloptalapzat nyomát. A feltárás során több sír is előkerült. Bár a nyughelyek "szegényesek", lelet alig van bennük, a temetkezések korai időpontjáról egy III. Béla korabeli, ketté vágott, érem tanúskodik - mondta Biczó Piroska.

A kutató szerint ez azt jelzi, hogy a területen a XII. század végén, a XIII. század elejétől egészen a XV. század első feléig temetkeztek. A kerengő feltárása a nyár végéig ad munkát a régészeknek. A most feltárt falszakaszokat a Nemzeti Emlékhely részeként bemutatják majd. A középkori királyok koronázó és temetkező helyének egyébként eddig mintegy nyolcvan százalékát tárták fel, a hajdani impozáns bazilika maradványainak egy része ugyanis a püspökség épülete alatt rejtőzik.

MTI - fidesz.hu