Amúgy Gyurcsány Ferenc arról győzködte a szabad demokratákat, hogy 2008-2010 között helyreáll a gazdasági egyensúly, az eurót ehhez képest plusz két éven belül lehet bevezetni. Ugyanakkor a Magyar Rádiónak adott interjújában azt fejtegette: az időpont kérdését szerinte csak az egyensúlyi program teljesítését követően lehet feltenni. Egyébként milyen program az, amely nem tartalmaz konkrétumokat? Fából vaskarika.

Pedig - gyakorlatilag és elméletileg - a magyar euró lenne az egyetlen kézzelfogható gazdasági haszna európai uniós csatlakozásunknak. Ha már a pénz nem úgy csordogál a brüsszeli közös kasszából, mint azt korábban reméltük.

De miért is olyan fontos az euró? Nos, az euró átvételével gyakorlatilag megszűnnének az árfolyamkockázatok, a közös nyugat-európai pénz - az évtizedek óta várt - árstabilitást hozná el, és a gazdaság is jobban fejlődne. Hiszen a mindenkori kormánynak hivatalból muszáj alacsony szinten tartania a hiányt, az államadósságot és az inflációt. Ám ezen a területen - mint azt a parlamenti választások második fordulóját követően mindenki tudja - bizony felettébb rosszul állunk. Üres az államkassza, dagad az államadósság, pörög az infláció...
Senki nem firtatja, hogy nem kis dolog feladni a hazai fizetőeszköz függetlenségét. De az utóbbi hetekben-hónapokban vagy éppen a napokban bekövetkezett forintgyengülés valószínűleg sokakat győzött meg arról, hogy nemzeti fizetőeszközünk milyen gyenge alapokkal rendelkezik. És mennyire támadható.

Rég nem kérdés, legyen-e magyar euró. Ráadásul a mi helyzetünk különleges. Részint azért, mert hazánk nyitott gazdaságú ország - az itthon megtermelt javak jelentős része kivitelre megy. Másrészt azt, hogy bevezetjük az eurót, a kormány vállalta, amikor aláírta az uniós csatlakozásról szóló szerződést. Harmadrészt van egy sajátos gondunk: a devizahitelek. Nemcsak a lakosság, de a hazai cégek jelentős része is euróalapú kölcsönben adósodott el, és pengeti vissza havi törlesztőrészletét. Utóbbiak sokáig abban bíztak, hogy néhány éven belül hazánk is tagja lesz az euróövezetnek, s így nem kell aggódni azért, mi lesz a forint árfolyamával.

Aki esetleg már elfelejtette volna, az Orbán-kormány idején az euró meghonosításának időpontja 2007-2008 volt, amit a Medgyessy-kormány tolt ki 2010-re. A jelek szerint a jogelőd kabinet által belőtt időpontot már nem tudja tartani a Gyurcsány-kormány. Pardon, mint utaltunk rá, már céldátumunk sincs, aminek hátterében természetesen az áll, hogy a kormány képtelen teljesíteni az előírt pénzügyi feltételeket.

Jobban állnak a közeli országok. Például Szlovénia már jövőre bevezetheti az eurót, Szlovákia pedig hitet tett a 2009-es euró mellett. A csehek 2010-ben térhetnek át a közös uniós valutára, a balti államok még előbb: valószínűleg 2008-ban. Elemzők szerint Magyarország legjobb esetben is 2013-2014-ben vezetheti be az eurót.

A legnagyobb problémát persze az jelenti, hogy hazánk egy saját maga által vállalt célt nem tud teljesíteni, ami bizony nagy pech a világ szemében. Hiszen elveszik az ország hitelessége, egy hiteltelen állam pedig nem fejlődőképes, egy idő után pedig csak magas kamatok mellett kaphat kölcsönt. Eközben az államadósság finanszírozása a leminősítések következtében megdrágulhat.

Viszlát, euró? Keserves lesz a kijózanodás.

Szajlai Csaba, Magyar Nemzet


fidesz.hu