A főváros viszont nem ért egyet ezzel, mert szerintük az így is korlátozott uniós forrásokból számos beruházásra már nem jutna pénz. A Hírszerző úgy tudja, az ügyben folyamatos az egyeztetés a kormány, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a főváros között.

A metró építéséről szóló szerződést Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök 2003 decemberében írta alá. Eszerint a főváros és az állam 21-79 százalékos arányban finanszírozná a beruházást. Ezt a 79 százalékos részt - 153 milliárd forintos vállalást - váltaná ki az állam azzal, hogy beemeli a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe a 4-es metró építését, azaz uniós pénzből fizetné a beruházás rá eső részét a kormány. Ezt akarja a főváros elkerülni.

"Nem értünk egyet azzal, hogy uniós forrásból épüljön a 4-es metró. Továbbra is azt szeretnénk, hogy a kormánnyal kötött szerződésnek megfelelően, EIB-hitelből finanszírozzuk a beruházást. Ez lehetőséget ad arra, hogy megvalósuljanak azok a tervek - az 1-es és a 3-as villamos vonalának meghosszabbítása például -, amelyek a Podmaniczky Programban és a kormányprogramban is szerepelnek" - mondta a Hírszerzőnek Demszky Gábor.

Ha a kormány az EU-pénzekkel kiváltja a saját részét, akkor a főváros szerint számos beruházásra nem marad pénz. Olyan projektekre, amelyek a Podmaniczky Programban is szerepelnek, s amelyek a kormányprogramnak is a részét képezik. Többek közt erről is szól a főpolgármester és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által tavasszal aláírt Budapest-szerződés.

"Ha a korlátozott EU-pénzeket a kormány a saját 80 százalékos önrészének kiváltására használja el, az azt jelenti, hogy töredékére csökkenne a közlekedési beruházásokra fordítható pénz. A kormány így nem tudná tartani, amit a kormányprogramban vállalt" - mondta a főpolgármester.

A Hírszerző úgy tudja, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál folyamatosan egyeztetnek az ügyben, s bár a főváros nélkül a metrószerződést nem lehet módosítani, a végső szó a kormányé.

Gulyás László, a DBR Metró (4-es metró) projektigazgatója elmondta: ha az állam az uniós forrásokkal kiváltja a saját részét, nem világos, hogy ez hogyan befolyásolja a már megkötött szerződéseket. Az uniós pénzek esetében ugyanis teljesen más a szerződéskötési eljárás. Könnyen lehet, hogy az új helyzet miatt új szerződéseket kellene kötni.

Ikvai-Szabó Imre szerint "ha valakinek azért jutott eszébe ez az ötlet, mert a központi költségvetésben tűzoltásra van szükség, akkor jobb, ha letesz róla". A főpolgármester-helyettes a Napi Gazdaságnak adott interjújában elmondta: az EU-alapok utófinanszírozással vehetők igénybe, ebben az esetben a pénzt a kormánynak mindenképpen meg kellene előlegezni.

MNO - fidesz.hu