"A kormány a konvergenciaprogramban nem határoz meg céldátumot az euró bevezetésének időpontjára" - az elfogadás előtt álló konvergenciatervnek ez az egyik leglényegesebb mondata. Vagyis a második Gyurcsány-kormány valóban feladta a még az első, 2004-ben létrejött Gyurcsány-kormány eddig unos-untalan hangoztatott 2010-es céldátumát (ehhez 2008-ra teljesíteni kellett volna az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételt).

A "csaknem konvergenciaprogram" még nem tekinthető véglegesnek - az Index birtokába került példány jelzése is az, hogy munkaanyag -, ám a lap információi szerint főbb elemeiben már nem várható változás. Annak ellenére sem, hogy úgy értesült az Index: a dokumentumot nem mutatta meg Gyurcsány Ferenc a kisebbik koalíciós párt képviselőinek, amikor kedden egyeztetett az SZDSZ frakciójával. A lap úgy tudja, a dokumentumnak a jegybankhoz is csak egy rövidített, kevesebb mint 30 oldalas változatát juttatták el.

A 2005-2009 közötti időszakkal foglalkozó program beláthatatlan távolságba helyezi az euró bevezetésének dátumát. Bár a dokumentum szerint "a költségvetési kritérium (az államháztartási hiány 3 százalékra csökkentése) 2009-re történő, fenntartható teljesítése hozzájárul a többi konvergenciakritérium teljesüléséhez is", az adatok ennek ellenkezőjét sugallják. A bruttó államadósság a maastrichti kritériumok értelmében legfeljebb a bruttó hazai termék (GDP) éves értékének 60 százaléka lehet. Ezzel szemben a konvergenciaprogram - amely elismeri, hogy az államadósság már tavaly is nagyobb volt ennél a szintnél a maga 62,2 százalékával - erre az évre 67,3 százalékot, 2007-re 70,9, az azt követő évre 72,2 százalékot jósol.

A csökkenés a prognózis szerint 2009-ben kezdődhet meg, de akkor is csak 70,4 százalékra mérséklődik a GDP-arányos államadósság, amely - változatlan ütemű csökkenéssel - csak 2014-re bukhat az elvárt 60 százalékra. A konvergenciatervben időpont nem szerepel, csak annyi: "a következő programidőszak alatt az adósságráta a 60 százalékos referenciaérték alá csökkenhet".

Az éves deficit lefaragása ennél drasztikusabbnak ígérkezik a kormány tervei szerint. Az államháztartás hiánya az idei 10,1 százalék után jövőre 6,8, 2008-ban 4,3, majd 2009-ben 3,2 százalék lehet GDP-arányosan. Tehát valójában ha csak egy árnyalattal is, de még a 2009-es hiány is túllépi a maastrichti kritériumokban szereplő 3 százalékot (az adatok az Európai Unió által alkalmazott ESA 95 szerint, vagyis eredményszemléletben szerepelnek, és nem tartalmazzák a nyugdíjkorrekció lehetőségét).

Nagy visszaesés jön

Az államadósság GDP-arányos "elszabadulását" magyarázza, ám a deficitlefaragás esélyeit rontja az, hogy a konvergenciaprogram a következő két évben a gazdasági növekedés drasztikus visszaesésével számol. Emiatt a foglalkoztatottság sem bővül ebben az időszakban, a konvergenciaterv szerint "a kiigazítás időszakában a kormány célja az, hogy a foglalkoztatás szintje ne csökkenjen", miközben a munkanélkülieké az idei 7,3 után 2008-ben már 7,5 százalék lesz.

A bruttó hazai termék növekedése az idei 4-4,1 százalék után jövőre mindössze 2,1 százalékos lesz, de 2008-ra is csak 2,6 százalékra emelkedik, és 2009-ben éri el újra a 4,1 százalékot. A gazdaság lelassulását elsősorban a hiányt rövid távon jobban csökkentő bevételnövelő intézkedések indokolják; ennek első lépése volt a július elején elfogadott adócsomag.

Az állami pénzszűkéből fakadó adó- és járulékemelések miatt az elvonások szintje a következő években megnő. A választások előtt még ötéves adócsökkentési törvénnyel kampányoló Gyurcsány-kabinet - amely júliusban gyakorlatilag megsemmisítette ezt az EU által egyébként többször kritizált jogszabályt - az idei 36,9 százalékról 2008-ig 39 százalékra emeli adóbevételeinek GDP-hez viszonyított arányát. Az újraelosztás csak mérsékeltebben nő, mert bár a bevételek szintje az idei 42,4 százalékról 45,4 százalékra emelkedik, a kiadásoké 52,5-ről 48,6 százalékra csökken.

Jobban élünk, mint jövőre

A gazdaság lassulása és az állami kiadások csökkenése miatt 2007-ben az életszínvonal romlása várható. A dokumentum szerint idén még 2,5 százalékkal nő a lakossági fogyasztás, s a reálbér akár 3-4 százalékkal emelkedhet. Jövőre viszont "a megemelt adó- és járulékkulcsok, az átmenetileg gyorsuló infláció, valamint a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások a reáljövedelem és a fogyasztás csökkenését okozzák".

A kormány szerint nehéz megítélni a csökkenés mértékét, de az előzetes prognózis szerint az egy keresőre jutó reálbér nem kevesebb, mint 4 százalékkal, míg a lakossági fogyasztás akár 1 százalékkal is csökkenhet. Az életszínvonal 2008-ban nem zuhan tovább, majd 2009-től 2 százalék közelébe emelkedhet a fogyasztás bővülése. A lakossági beruházási kedv - részben a lakáshitelek feltételeinek további szigorodása miatt - a következő három évben kismértékben csökkenni fog a konvergenciaterv szerint.

Nagyobb infláció, jobb külkeregyenleg

A kereslet visszaesésének makrogazdasági szempontból kedvező hatása is lesz, lassíthatja ugyanis az adóemelések és a "költségvetési pozíció javítását célzó intézkedések" miatt felgyorsuló inflációt. A fogyasztói árszínvonal idei éves emelkedése várhatóan 3,5 százalék lesz - árnyalatnyival kisebb ugyan a tavalyi 3,6 százaléknál, ám nem szabad elfelejteni, hogy tavaly a kormány még 2 százalék körüli pénzromlást várt -, majd 2007-ben 5,5 százalékra emelkedik (az első félévben a 6 százalékot is elérheti), hogy onnan térjen vissza 2008-2009-re a 3 százalékos szintre.

Ugyancsak a lassulás kedvező hatása, hogy mérséklődik a gazdaság importigénye a csökkenő fogyasztás és a magas importigényű vállalati beruházások mérsékeltebb növekedése miatt. A külkereskedelem GDP-arányos hiánya így a 2004-es 5-ről 2 százalékra csökkenhet 2009-ig. A folyó fizetési mérleg deficitje éves 1 százalékos mérséklődéssel 5 százalékig karcsúsodhat ugyaneddig az időpontig.

Elvesznek, nem vesznek el

A bevételnövelő intézkedésekről - elsősorban a nyári adócsomag miatt - már eddig is sok szó esett, a kiadások lefaragásával kapcsolatos terveket viszont most minden eddiginél alaposabban részletezi a kabinet. Eszerint csak az alábbi tételek fognak nominálisan is növekedni 2007-ben: nyugdíjkiadások, családtámogatások, szociális segélyek, EU-s befizetések, a közlekedés állami támogatása, az államháztartáson kívülre tervezett programutak bevonása a büdzsébe, a PPP-beruházások rendelkezésre állási díjai, az államadósság kamatkiadásai, a beruházásösztönzési célelőirányzat, továbbá a felsőoktatási törvényből adódó többletek.

Több pénzt költ az állam a vasutakra is, a MÁV és a GYSEV a közszolgálati tevékenység finanszírozására az idei 53 milliárd forint helyett jövőre 100 milliárdot kaphat, valamint 2007-ben és 2008-ben is mintegy 70-70 milliárd forintos egyszeri tőkejuttatásra is számíthat.

A többi terület kiadásai az idei szinten maradnak vagy csökkennek. Utóbbi kategóriába tartoznak a gyógyszertámogatások - a rendszer megváltoztatása két lépésben összesen 0,2 százalékos GDP-arányos kiadásmérséklést jelent -, a gyógyító-megelőző kiadások szintén 0,2 százaléka, a gázár-kompenzációra jogosultak körének csökkentése.

Ugyancsak kevesebb kiadást eredményez, hogy a közszférában áttérnek a bértömeg-gazdálkodásra, emellett a tartalékok elvonásával és zárolásával 110 milliárd forintot spórolnak, valamint 2009-ig nem növelik a BKV 35 milliárdos normatív támogatását. A közszféra működési kiadásaiból a bérek és járulékaik GDP-arányos összege az idei 12,1 százalékról 10,3 százalékra, míg a dologi kiadások aránya 6,3-ról 5 százalékra csökken 2009-ig.

Vizitdíj és nyugdíjadó

A program az államháztartás fenntarthatóságával foglalkozó fejezetben részletesen foglalkozik a nyugdíjrendszerrel, az egészségüggyel, a honvédelemmel, az önkormányzatokkal és a felsőoktatással. A dokumentum megerősíti, hogy 2007-től már az adóalap részét képezi a nyugdíj is - de annak adója levonható lesz a teljes jövedelem adójából -, míg 2013-tól bruttó nyugdíjakat fognak megállapítani, és azokból adót fognak levonni.

A konvergenciaterv az egészségügy finanszírozásánál a 2007-től várható egyenlegjavító intézkedések között sorolja fel a "vízitdíj vagy a lakossági térítési díjfizetéshez, illetve a szolgáltatók számlaadási kötelezettségéhez" kötött egészségügyi ellátási rendszer bevezetését. Emellett az államháztartás egészségügyi kiadásai évente 0,2 százalékponttal csökkennek GDP-arányosan az idei 3 százalékról.

Az önkormányzatok pénzéből - elsősorban a közoktatási reformhoz kapcsolódóan - jövőre 7,8, míg 2008-ban 34 millárd forintot csippentene le a kormány. A honvédelemben 2008 végéig 2000 fős létszámcsökkentést terveznek, ezen túlmenően a közigazgatásban - a minisztériumokban és azok háttérintézményeinél - összesen 7000 fős létszámcsökkentés lesz idén (kétezer embert a tárcáktól, ötezret "más, igazgatási jellegű tevékenységet végző" szervektől bocsátanak el. Jövőre további 6000 fős lefaragást ígér a program, bár elismeri: erről formális határozat még nem született.

Megszépített valóság

A valósággal több más ponton viszont hadilábon áll a kormány, kisebb-nagyobb hazugságoktól és csúsztatásoktól a mostani konvergenciaprogram sem mentes. Önmagában jól hangzik, hogy "az új kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 6,1 százalékos deficitcél 2006-ban nem lesz tartható, és intézkedések nélkül a hiány 11,6 százalék lenne". Ne felejtsük el - bár úgy tűnik, szeretnék elfeledtetni -, hogy az új kormány ugyanaz a kormány (ugyanazzal a kormányfővel és pénzügyminiszterrel), mint az előző volt. Ezért is különösen durva csúsztatás egy másik, hasonló jellegű kijelentés, miszerint "az új kormány csak a megalakulását követően, az év közepén tudott érdemben reagálni a magasabb hiányra".

Hasonló - bár nem makrogazdasági jellegű - kozmetikázásnak tűnik az a kijelentés, amely a beruházások alakulását veszi számba, és így hangzik: "2007 végéig a Magyarországot átszelő helsinki közlekedési folyosók mentén kiépülnek a gyorsforgalmi utak". Holott az autópálya-törvényből és a folyamatban lévő beruházásokból egyértelműen kiderül: eddig az időpontig az M3-as biztosan nem épül meg az ukrán határig, sem az M43-es a románig, de kétséges az M7-es befejezése is a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakasz közbeszerzési eljárásának hercehurcája miatt.

index - fidesz.hu