A magyarok Németországban 1990 óta, Ausztriában 1999 óta bizonyos kontingensek szerint vállalhatnak munkát vendégmunkásként, gyakornokként, szezonális munkavállalóként és határ menti ingázóként. Ezek a keretszámok Magyarország európai uniós tagsága óta is fennállnak, sőt némelyikük még bővült is - közölte Lengyelné Varga Nóra, a Foglalkoztatási Hivatal osztályvezetője az MTI-vel.

Elmondta: német viszonylatban 1990-től évente 2.000 vendégmunkás vállalhat munkát, a keretszámot viszont még egyszer sem sikerült teljesen kitölteni. Az utóbbi években már annyira lecsökkent az érdeklődés, hogy például 2004-ben alig 300 pályázatot küldött tovább a hivatal Németországba, 2005-ben pedig kevéssel többet, mint 300-at. Az idén eddig még 200-an sem pályáztak a 2.000 helyre.

Régebben legalább 1.000 feletti volt évente a pályázók száma.

Az érdeklődés hiánya az osztályvezető szerint az európai uniós csatlakozás előtt egyrészt azzal volt magyarázható, hogy a lehetőséget egy-egy munkavállaló csak egyszer vehette és veheti igénybe. Így akik a keresett szakmával, nyelvtudással rendelkeztek az egy éves munkavállalási időszakot követően már nem jelentkezhettek újra.

Ez azokra volt igaz, akik 2004. május 1-je előtt szerezték meg az egy év munkaviszonyt, mert akkor még nem járt ezzel együtt a további szabad munkavállalás joga.

Az európai uniós tagságot követően, ha valamelyik munkavállaló egy éves munkaviszonyt igazol az egyébként munkavállalási engedélyt követelő tagállamban, akkor ezt követően már szabadon vállalhat munkát.

Akik tehát az egy éves vendégmunkával megszerezték ezt a jogot, újból már akkor sem jelentkeznének vendégmunkára, ha lehetne, mert ha akarnak, szabadon vállalhatnak munkát bárhol Németországban.

A pályázatok alacsony száma viszont azt jelzi, hogy még az egy éves munkával megszerezhető szabad munkavállalás joga sem eléggé vonzó a magyar munkavállalóknak.

Egyébként is kevesen vannak Magyarországon, akik 40 év alattiak, keresett szakmával, vagy e szakmában szerzett legalább három éves gyakorlattal, a szintfelméréssel is ellenőrzött nyelvtudással, és őket fogadó munkáltatóval rendelkeznek. Ezek ugyanis a vendégmunkás pályázat feltételei - emlékeztetett az intézmény osztályvezetője.

Ismertetése szerint jobb a helyzet viszont a szezonális munkavállalók esetében. A 2004-ig 3 hónapos, ezután 4 hónapos időtartamú szezonális munkára még mindig elég sok a jelentkező, 2002-ben több mint 4.700-an, a múlt évben több mint 2.500-an vették igénybe ezt a lehetőséget, az idén is már mintegy 1.700 jelentkező volt. Ezek a munkavállalók a vendéglátóiparban, a mezőgazdaságban, illetve vándorcirkuszosként dolgozhatnak. A jelenlegi 4 hónapos lehetőséget évente egyszer vehetik igénybe. Ezekben a munkakörökben általában az alacsonyabb szintű nyelvtudást is elfogadják.

A harmadik munkavállalási forma a házi betegápolás, erre 2002-ben 100 körüli létszám jelentkezett, ezt követően néhány évig szünetelt a lehetőség. A múlt évben és az idén mintegy 60 illetve csaknem 50 jelentkező volt.

Lengyelné Varga Nóra az osztrák viszonylatról szólva elmondta: Ausztriában 1999-től fogadnak gyakornokokat.

A kezdetben évente 300-as keretszám az évek során bővült, 2003-ban már 1.600 volt. Az ausztriai munkavállalás mindig is népszerűbb volt, 2003-ig a keretet mindig kitöltötték a munkavállalók. Ezt követően viszont ebben a viszonylatban is kevesebb volt a jelentkező. A 2004-es ugyancsak 1.600-as keretre csak 771 pályázat érkezett, a 2005-ös 1.800-as kontingensre 874 pályázat. Az idén az ugyancsak 1.800-as kontingensre eddig 395 pályázatot adtak be a gyakornoki munkára vállalkozók.

Itt 35 év a korhatár, és szükséges, hogy a pályázó szakképesítéssel, vagy legalább két éves szakmai gyakorlattal, kellő nyelvismerettel, fogadó munkáltatóval rendelkezzen. A németországi lehetőséghez hasonlóan itt is egy-egy munkavállaló csak egyszer veheti igénybe ezt a lehetőséget.

Ausztria az egy éves munkavállalást követően elnyerhető szabad munkavállalási jog miatt az új tagállamok belépése óta már nem adja meg az egy évnyi munkalehetőséget a gyakornokoknak.

Lengyelné Varga Nóra szólt arról is, hogy a magyar munkavállalók egyre nehezebben szereznek Ausztriában őket fogadó munkáltatókat. A németországi magas munkanélküliség miatt elsősorban az egykori NDK területéről igen sok német munkavállaló érkezik Ausztriába, a nyelvtudásukból és a szabad munkavállalási lehetőségükből adódó előnyükkel nehéz versenyezni.

A másik ausztriai lehetőség a határ menti ingázás. Ez a határ menti területeken igen népszerű. A munkavállalási engedélyt fél évre adják ki, de ezt követően korlátlan számban az engedély újra hosszabbítható. Így igen sokan szerezték már meg az európai uniós csatlakozás óta az egy éves folyamatos munkával a szabad munkavállalás jogát.

A jelenlegi keret 2.050, de ebből csak 100-150 az éves emelési szám, amelyre új jelentkezők is bekerülhetnek. A keret szinte teljes egészét azok töltik ki, akik korábban is részt vettek ebben a munkában, sokan már szabad munkavállalási joggal rendelkeznek.

MTI - fidesz.hu