fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
GYUM, azaz Gyurcsányi Új Mechanizmus - avagy a jövőkufár tündöklése
2006. augusztus 21., 08:21
Hangzatos, nagyszabású, messzire mutató tervekből nagy a kínálat mostanság. Gyurcsány Ferenc mondhatni havonta áll elő egy-egy újabb országmegváltó tervvel. Még szép tőle, hogy a világmegváltást egyelőre másra hagyja.

Terveinek van néhány közös vonása. Ezeket vesszük most számba.

Minden terv elkölt egy határ pénzt. A tervekben elköltött pénzeken hihetetlenül nagyvonalú fejlesztéseket valósítanak meg - a képzelet világában.

A tervekben elköltendő pénzek minden esetben az égből pottyannak alá. Leggyakrabban EU-s pénzek jönnek, a tervekben. Ezek a pénzek hihetetlenül sokfélék, és a legfontosabb vonásuk, hogy soha nem kell tenni értük semmit.

Különösen szép vonása az új gyurcsányi tervgazdaságnak, hogy az ország minden szegletében valósulnak meg belőle dolgok - majd, egyszer. Minden szféra feljődik, a vasúttól a kórházakig és iskolákig, ráadásul minden falucska, kis- és nagyobb térség, nem beszélve a megyei jogú városokról és persze mindenekelőtt a fővárosról, amely kifejezetten hatalmasat fog fejlődni - a képzelet szárnyain.

A tervekben mind jobban megy a nyugdíjasoknak, akiknek nyugdíja folyamatosan nő, és természetesen a szegények is mind többet és többet kapnak. A nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelők számára is eljövend a kánaán - majd.

Néhány apróság rendre kimarad a tervekből.

Mindjárt először az, hogy ki fog itten adózni? Mert az adó ugyebár rendületlenül csökken, pontosabban csökkenni fog - majd. Momentán sajnos emelkedik, de mint Lendvai Ildikótól megtudtuk, nem jókedvében emeli a kormány. Majd, egyszer, amikor jókedvében lesz, akkor csökkenteni fogja az adókat.

A forintra sem veszteget sok szót a milliárdos kormányfő. Hogy milyen lesz az árfolyama a tervekben foglalt fellendülés idején, az titok. Sőt most már az is titok, hogy mikorra fogunk belépni az euróövezetbe. (Jelzem, különösen sokat mond az ellenzék jelenlegi színvonaláról, hogy eszükbe sem jut emlékeztetni az országot: 2002-ben még 2006 volt a céldátum, azaz Szlovéniával egyszerre, a közeljövőben is beléphettünk volna az eurózónába, ha nem lett volna Medgyessy- meg Gyurcsány-éra. Emlékezzünk: a 2006-os eurót Medgyessy Péter is untalan beígérte a kampányában, meg az osztogatások idején is.)

Aztán a tervekben sosincs szó a feketegazdaságról meg a pontos elszámolásról. Kimarad az is, hogy legális-e a közvagyon régen lenyúlt elemeinek birtoklása.

Sajnálatos módon egyetlen nagyívű tervben sem olvashatunk arról, miként fog alakulni az államadósság mértéke és törlesztésének üteme, negyedéves nagysága. Elsikkad a tervezés közben az is, hogy ki fogja a törlesztésre valót befizetni a közösbe.

Hiányzik a tervekből, hogy miből lesz szétosztható nyugdíj? A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer már eljutott a 13. havi apanázsig, de még egyszer sem tárta elénk a mi messzetekintő miniszterelnökünk, hogy kik fogják összedobni a több, mint hárommillió nyugdíjasnak a mind több és több pénzt?

Azt sem részletezik a tervek, hogy honnan toppannak be a kórházakba azok az altruista nagytőkések, akik abszolúte korszerű egészségügyet varázsolnak itten a járulékfizetés alól felmentett, illetve azt gondosan elkerülő milliók számára? Ja, és persze ingyenesen teszik ezt, mert a médiakormány nem mondhat olyat, hogy fizessen a beteg.

Szóval a képlet világos: szeretjük Gyurcsányt, mert fényes jövőt ígér nekünk, erőlködés nélkül. A jelen bajaiért meg a rohadék Orbán és a bandája a felelős.

Nyiri János, gondola.hu

fidesz.hu