Első körben a rendőrségtől, tűzoltóságtól, a katasztrófavédelemtől, továbbá az Országos Mentőszolgálattól és az Országos Meteorológiai Szolgálattól várnak tájékoztatást, hogy a személyi és tárgyi feltételeiket, ellátottságukat tekintve fel vannak-e készülve a vasárnap esti viharhoz hasonló katasztrófahelyzetekre, az emberi élet mentésére - mondta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

Hozzátette: az élethez való jog minden embert megillet, és ezzel kapcsolatban az államot kiemelt és fokozott, úgynevezett intézményes életvédelmi kötelezettség terheli. Egy olyan eseményen, ahol másfél millió ember van, sokkal élesebben vetődik fel az a kérdést, hogy vajon az állam intézményein keresztül megfelelően képes-e eleget tenni ennek az alkotmányos kötelezettségének - mutatott rá az ombudsman.

Lenkovics Barnabás úgy fogalmazott: figyelemmel kísérték a híradásokat, nyilatkozatokat, vizsgálati jelentéseket, tájékoztatókat, és "ezekben igen sok ellentmondás és hézag, hiányosság is felfedezhető".

Hangsúlyozta: felmerültek súlyos kérdések, amelyekre nincsenek válaszok, vagy azok egymásnak ellentmondóak, ezért hivatalból vizsgálatot indítottak.

Az ombucman elmondta: a jövő hétre állítják össze azokat a lényeges kérdéseket, amelyeket az érintett szervezetek vezetőihez juttatnak el, és a válaszadásra 15 napos határidőt szabnak.

Az eredmények összesítése után - várhatóan szeptember végén - ajánlásokat fogalmaznak meg a fővárosi vagy a helyi önkormányzati rendeletalkotóknak, illetve ha szükséges, akkor a kormánynak. Ha a kormány úgy látja, hogy nem kormányrendeleti, hanem törvényi szabályozásra lesz szükség, akkor pedig az Országgyűlésnek tesznek ajánlásokat - közölte.

Az ombudsman kijelentette: a vizsgálat során nem a már lezajlott esemény felelőseit, hibáit vagy hiányosságait akarják keresni, hanem a jövőbe tekintve szeretnének minden ilyen rendezvényre vonatkozóan jobb jogi szabályozást és hatékonyabb szervezeti intézményi működést, hogy tömegdemonstráció, vagy tömeges részvételű rendezvény esetén ilyen tragédia ne fordulhasson elő.

Politikai jellegű nagygyűlésekre utalva megjegyezte, a vizsgálat arra is irányul, hogyha egy helyszínre milliókat várnak, mindent megtesznek-e a szervezők a közlekedésszervezési, de főleg mentési, katasztrófa-elhárítási intézkedések tervezésekor.

Az augusztus 20-i tűzijátékra utalva Lenkovics Barnabás az MTI-nek adott nyilatkozatában felvetette: ki tiltja meg bármely tűzijáték-szervezőnek vagy lebonyolítónak, hogy a Szabadság-hegyen, a János-hegyen, a Hármashatár-hegyen legyenek a rakétafellövő állomások, és akkor a város minden pontjáról lehetne látni a fényparádét és nem kellene az embereket egy helyre zsúfolni.

Hozzáfűzte: kezdetekben csak a Gellért-hegyről lőtték a tűzijátékot, majd az Erzsébet hídra és a Lánchídra is telepítettek rakétákat, később a Dunán uszályokra is raktak pirotechnikát. A múlt évben egy hajó ki is gyulladt.

Lenkovics Barnabás azt is kifogásolta, hogy a légi parádé alatt a repülőgépek miért repülhetnek át úgy a Lánchíd alatt, hogy arra már kihelyezték a tűzijátékhoz használandó több száz kilogrammnyi pirotechnikai eszközt, mert ha a repülőgép a robbanóanyaggal megrakott hídnak ütközne, miközben a két parton több tízezer néző van, beláthatatlan tragédia történhetne.

MTI - fidesz.hu