Magyarországnak nagy szüksége van rá, hogy erős és magabiztos legyen, mert közös dolgai nem mennek jól. Hazánkat újra vezetési válság, széthúzás, erkölcsi romlás jellemzi - mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Mohács főterén tartott megemlékezésen mondott beszédében.

Szavai szerint Mohács és Trianon, két nemzeti katasztrófa ugyanazokra az okokra vezethetők vissza. Az erkölcsi, anyagi romlásra, a széthúzásra és a vezetési válságra. Arra, hogy válságos órákban nem tudtunk összefogni, összekapaszkodni, a közérdeket a vélt önérdeknél előbbre helyezni. Amikorra rájöttünk, hogy az önérdek nem érvényesíthető a közérdek ellenében, már késő volt, elveszni látszott a haza.

Úgy vélte: egy nemzetet a közös múlt, a közös történelem, a sok közös történet alakítja. Közös sikerek és közös kudarcok, de a vereség, a bukás sokkal becsesebb örökség, mint a siker, mert a vereség újragondolása újrakezdésre sarkall. Magyarország sokszor volt vesztes helyzetben, mindig újra tudta kezdeni. Ez teszi erőssé és magabiztossá.

Schmidt Mária II. Lajos királyt méltatva azt mondta: amikor 1526-ban a mindössze húszéves, lengyel-francia származású uralkodó megtagadta a törököknek az országon való átvonulási kérelmét, tudhatta, a helyzet kilátástalan, mégsem választotta az önfeladást, hanem sereget verbuvált, hogy megállítsa a támadókat.

A mintegy harmincezres magyar csapat azonban augusztus 29-én másfél óra alatt döntő vereséget szenvedett a mintegy százezres török haderőtől. A magyar főméltóságok többsége elesett a harcban, a menekülő király a megáradt Csele-patakba fulladt. Az ország a vereséget követően három részre szakadt és 150 éves török uralom következett.

Mayer Mihály pécsi megyéspüspök a csatavesztés évfordulójára a fogadalmi emléktemplomban bemutatott misén az összefogás, az összetartozás szükségességére és a közös értékrend képviseletére szólított fel.

Azt mondta: ahhoz, hogy békességben lehessen élni, be kell temetni az emberek között húzódó árkokat, meg kell szüntetni az egymásnak feszülő ellentéteket, ezt azonban nem Istentől kell várni, a társadalom tagjainak szükséges elvégeznie.

Hozzátette, azért fontos, hogy ne kerüljön sor az egyház és a társadalom szétválasztására, mert akkor nem maradnak közös értékek, amelyek a szeretethez, a megértéshez, egymás megbecsüléséhez vezetnek.

Az ünnepségen Mohács főterén felavatták II. Lajos király szobrát. A bazaltkő talapzaton álló bronzszobor Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Érdekessége, hogy az uralkodót állva, jogarral a kezében, csukott szemmel, halottként ábrázolja. A szobor mögött egy tizenkét méter magas krómacél kereszt magasodik, rajta a koronázási palást feszül, tetején a magyar korona látható.

Varga Imre magyarázata szerint ez azt az 1526-os pillanatot jelképezi, amikor megszűnt Magyarország integritása, a koronázási eszközök pedig céltalanná, súlytalanná váltak.


MTI - fidesz.hu