Mint elmondta, Alan Tieger ügyész a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező törvényszéken kedd este mondott záró beszédében kérte e büntetés kiszabását az NT által körözött Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök jobbkezének tartott politikusra. Krajisnik ellen nyolc vádpontot emelt az ügyészség, többek között népirtás, népirtásban való bűnrészesség, emberiesség elleni és háborús bűnök miatt. A hágai ügyészek azzal érvelnek, hogy Krajisnik tagja volt a boszniai szerb vezetés ama szűkebb körének, amely kitervelte a boszniai horvátok és muzulmánok ellen elkövetett atrocitásokat. Tieger kedd este úgy vélekedett, hogy a politikus a terhére rótt minden egyes bűncselekmény esetében megérdemelné az életfogytiglani büntetést. Krajisnik ártatlannak vallotta magát az említett bűncselekményekben.

A politikus a boszniai szerb parlament elnöke volt a 200 ezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború idején, s tagja volt a boszniai szerb államalakulat, a Szerb Köztársaság elnökségének. A daytoni béketárgyalásokon ő volt a boszniai szerbek legmagasabb szintű képviselője. Az ádáz muzulmánellenes és nacionalista nézeteiről ismert férfit 2000-ben vették őrizetbe.

Krajisnik 2004 februárjában kezdődött büntetőpere a héten ér véget, ítéletet várhatóan szeptemberben hirdetnek. Amennyiben a törvényszék az ügyészség által kért büntetést szabja ki, úgy Krajisnik lesz a második életfogytiglani börtönre ítélt hágai vádlott. Eddig egyedül Milomir Stakic Stakic volt boszniai szerb vezetőt sújtották - 2003-ban - ilyen büntetéssel, igaz, az NT ezt később 40 évi szabadságvesztésre mérsékelte. Mivel Karadzic szabadlábon van, Krajisnik hágai pere az egyik legjelentősebb felelősségre vonásnak számít a boszniai szerb csapatok rémtetteiért.

MTI - fidesz.hu