Bús Balázs alpolgármester, a Fidesz III. kerületi polgármester-jelöltje, valamint Puskás Péter frakcióvezető és Szepessy Tamás kerületi elnök a sajtó képviselőinek elmondták, hogy a Hajógyári Sziget körül kialakult problémás helyzetet itt, az ÁPV Rt. épületénél kell orvosolni, nem pedig a Fő téren vagy a szigeten - utaltak a zöld és civil szervezetek által tervezett tiltakozásokra.
Aggályos privatizáció, figyelmen kívül hagyott ÁSZ-jelentés
Bús Balázs ismertetése szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy 2003-as vizsgálatában megállapította, hogy az Óbudai Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. privatizációjánál nem vették figyelembe sem a műemlékvédelmi törvényt, sem pedig az akkori kulturális miniszter, Hiller István állásfoglalását, sőt a területi önkormányzat kérését sem, amely még a privatizáció előtt jelezte, hogy problémásnak tartja az adásvételt. Mint mondta, azért rendelték el a változtatási tilalmat, hogy ne épülhessen fel akármi a szigeten. Az ÁSZ megállapította azt is, hogy az ár-érték is aggályos, merthogy korábban két értékbecslés is történt: egy 6,6 milliárdos, amelyre nem jelentkezett senki, majd később egy 4,5 milliárdos, amelyen végül értékesítették a kft-t, és amiből 1 milliárd visszavásárlási opciója van az államnak a szigeten feltárandó, műemlékjellegű Hadrianus palotára.
"Született tehát egy ÁSZ vizsgálat, amit senki nem vett figyelembe, és mi azt gondoljuk, hogy a sziget jövőjének megnyugtató rendezéséhez ezt a vizsgálatot figyelembe kellene venni - hangsúlyozta Bús Balázs.
Az önkormányzat a rendezési terv mellett
A vasárnapi népszavazással kapcsolatban ismertette, hogy ők elfogadták a rendezési tervet, mert meggyőződésük szerint ez az óbudaiak érdekét szolgálja. "Szomorúan veszem tudomásul, hogy azok a zöld szervezetek, akik fontosnak tartják a sziget jövőjét, azok az ÁPV Rt. elé nem jönnek el és nem itt tüntetnek, pedig azt gondoljuk, hogy itt lenne a helyük" - jegyezte meg az alpolgármester hozzáfűzve, hogy szeptember 24-én jár majd le a változtatási tilalom, és ha addig nincs érvényes rendezési terv, akkor egy olyan helyzet áll elő, ami az óbudaiaknak kimondottan hátrányos lesz.
Mint mondta, ha a népszavazás eredményes lesz és a nem szavazatok lesznek többségben, akkor a rendezési terv nem lép életbe, viszont Óbuda városrendezési szabályzata szerint - egy bonyolult eljárás keretében - továbbra is lehet a területen építkezni, ebben azonban az óbudai önkormányzatnak nem lesz szerepe, mások fognak döntést hozni. Egy ilyen esetben az a városfejlesztési megállapodás is semmissé lesz, amit az önkormányzat a beruházóval kötött, és aminek értelmében egy majdnem 15 milliárdos csatolt beruházást hajt végre a beruházó az óbudaiak érdekében - jelentette ki Bús Balázs. Hozzátette: "mi három hétig dolgoztunk egy olyan szabályozáson, ami egyrészt a sziget jelenlegi állapotát is nagy mértékben figyelembe veszi, másrészt az óbudaiak érdekét is, és közben a beruházó is tud fejleszteni." Ha Óbuda jövőjéről beszélünk, akkor a turizmusban, a konferenciában, a sportban látjuk a jövőt - fogalmazott a politikus.
- Én azt szeretném, ha megfontolnák a petíciót, és bevonnának minket, a területi önkormányzatot annak eldöntésébe, hogy ennek a tulajdonnak mi legyen a jövője - hangsúlyozta Bús Balázs.