- Bő három hét van csak az önkormányzati választásokig, és a közvélemény-kutatók statisztikái azt mutatják, hogy a Fidesz egyre jobb pozícióban van. Ugyanakkor tudjuk, hogy az önkormányzati választás tipikusan olyan, ami után mindig mindenki győztesnek kiáltja ki magát. Elnök úr, milyen eredményre mondaná azt, hogy a Fidesz jól szerepelt az önkormányzati választásokon, vagy mondjuk valójában győzött?

- Az ország mai állapotában a Fidesz önkormányzati választási eredménye másodlagos. Az önkormányzati eredmény, illetve az önkormányzati választás egyre kevésbé a pártokról szól. Úgy tűnik, hogy kibontakozik egy társadalmi ellenállás a Gyurcsány-csomaggal szemben. Ennek a választásnak ezért nem az a tétje, hogy melyik párt mennyi voksot kap, bár az embereknek pártokra kell most is szavazniuk a jelöltek mellett, hanem az, hogy a társadalom végül is támogatja-e a megszorító csomagot, támogatja-e az önkényesen választott reform-diktatórikus útvonalat, amelyen ma halad az ország, vagy elutasítja. Ezért én inkább úgy fogalmaznék, hogy ma, aki az MSZP-re szavaz, az a hazugságra szavaz és a megszorító csomagokra, aki pedig a Fideszre szavaz, az az őszinte, egyenes beszédre és a megszorítások ellen szavaz. A magyar társadalomnak választ kell adnia október 1-jén arra a kérdésre, hogy mit nyel le, mit lehet Magyarországon megtenni, és mit nem lehet megtenni az emberekkel. Meg lehet-e tenni Magyarországon ma azt 8 millió választópolgárral, hogy a választások előtt fűt-fát ígérnek nekik, a választások után pedig ezzel homlokegyenest ellenkező, a családokat reménytelen helyzetbe sodró gazdaságpolitikát hajtanak végre. Szerintem erről szól a választás, és nem a politikai pártokról.

- Azt mondja, hogy kibontakozóban van egy társadalmi ellenállás. Ugyanakkor a kampánykörúton elmondott beszédeiből úgy tűnik, hogy a társadalmi ellenállásnak az élére akar állni a Fidesz, mert egy "megfelelő társadalmi magatartás" esetén számon akarja kérni a kormányt.

- Szerintem válasszunk külön egymástól két kérdést. Amikor társadalmi ellenállásról beszélünk, akkor nemcsak tüntetésekre kell gondolni. Ha azt tapasztalja egy társadalom, hogy becsapták, méghozzá rútul csapták be, ha szemébe hazudtak, ha úgy bánnak vele, ahogy a XXI. században Európában sehol sem lehet bánni az emberekkel, akkor valamilyen választ ad erre a sérelmére. Nem feltétlenül csak a tüntetésekkel, hanem a rejtett ellenállás formáival is. A Kádár-rendszerben egyébként ezt elég jól kitanultuk: nem fizeti be az adót, a vállalkozó behúzódik a szürkegazdaságba, itt hagyja az országot, különösen, ha küldik, elmegy mondjuk Szlovákiába, az elszámolások, a számlázások rendje föllazul - általában a gazdasági alkotmányosság mindennapi normái meggyengülnek. Az emberek elrejtik azt, amijük van, mert félnek, hogy a kormány jön és elveszi, és miután ők nem értenek egyet ezekkel a megszorításokkal, igazságtalannak tartják, hogy velük fizettetik meg az előző négy év rossz kormányzásának az árát - ez a magatartás teljesen érthető. És persze van az ellenállásnak egy nyílt formája is, ez pedig az, amikor különböző demonstrációkat szerveznek, nem a Fidesz szervezi ezeket, bár mi is szervezünk egyet 23-ára, tehát úgy tudom, hogy a diákok, a nagycsaládosok, az orvosok, szóval lassacskán a magyar társadalom minden csoportja a nyílt ellenállásban is részt vesz. Nincsen más választása a kormánynak, ha október elsején elveszíti az önkormányzati választást, akkor először is bocsánatot kell kérnie a magyaroktól, amiért ilyen csúnyán becsapta őket a tavaszi parlamenti választáskor, be kell ismernie, hogy ezt a programot, amit rá akart erőltetni a társadalomra, nem tudja végrehajtani, és vissza kell térnie a reform-diktatórikus gondolkodástól és eljárási rendektől a demokratikus gondolkodásmódhoz és az összefogás politikájához.

- Itt két ellentmondást látok. Az egyik, hogy végül mégiscsak úgy fogalmazott, ha elveszti a választást. Tehát mi az, amikor valaki megnyeri, és mi az, amikor valaki elveszti ezt a választást? Hogy jelenik meg nyilvánvaló módon?

- Nézze, ez leginkább úgy tud most kifejeződni, hogy az emberek túl azon, hogy megválasztják a reményeink szerint talpraesett és alkalmas önkormányzati vezetőiket, a megyei jogú városokban is és a megyei közgyűlések esetében is pártlistákra is szavaznak. Tehát aki a megszorító csomag ellen akar szavazni, az most a Fideszre szavaz, aki pedig a megszorító csomag mellett akar szavazni, az pedig a MSZP-re fog szavazni.

- A másik ellentmondás, hogy miközben idehaza tényleg tapasztalható az elégedetlenség számtalan formája, egyre jobb a külföldi elfogadottsága - mondjuk így - a Gyurcsány-csomagnak, és érezhető módon Almunia úr is tulajdonképpen azt sugallja, hogy el fogja fogadni a konvergencia programot az Unió.

- Az Unió természetesen el fogja fogadni a konvergencia programot. Ez a konvergencia program ugyanis arról szól, hogy Magyarország bejelentette az igényét, hogy a legutolsó akar lenni az euróhoz való csatlakozásért folyó versenyben. A legutolsó hely mindig kiadó. Ha valaki azért jelentkezik, azt oda fogják neki ítélni.

- De az elfogadás nem jelenti azt majd az emberek számára, hogy bár ők úgy érzik, hogy bizonyos tekintetben nekik nehézségeik vannak, mégiscsak ez a kivezető út?

- Ez az út nem kivezető. Ha ez az út kivezető lenne, akkor az emberek életszínvonala egy idő után javulna. De mindenki tudja, a teljes szakmai közvélemény egyetért azzal, hogy egy ilyen helyzetben lévő ország vagy gazdaság történetében, mint amilyen Magyarország, adóemelésekkel nem lehet kijutni a bajból. Ugyanaz a helyzet fog előállni egy-másfél év múlva, mint amiben most vagyunk, csak mindenki szegényebb lesz. Másfelől azt is tudja mindenki, ehhez nem kell közgazdásznak lenni, hogy kecskére nem lehet bízni káposztát. Azért jutott ide az ország, mert a kormány eltapsolta, szétfolyatta azokat a pénzeket, amelyeket a magyar emberek előállítottak, illetve amelyeket hitel formájában fölvett. Nem az emberek tehetnek arról, hogy Magyarország ide jutott. Az elmúlt négy évben a munkások nem dolgoztak kevesebbet, a vállalkozók nem lettek ügyetlenebbek, a gazdák nem keltek fel később, hogy a munkához nekifogjanak, a pedagógusok nem tanították rosszabbul a gyerekeinket, és az orvosok sem teljesítettek rosszabbul, sőt, az államigazgatásban dolgozó emberek sem végezték rosszabbul a munkájukat, mégis ide jutottunk. Természeti katasztrófa nem volt, a világgazdaság kifejezetten emelkedő tendenciát mutatott. Hát akkor miért jutottunk ide? Azért, mert az ország vezetői rossz politikai döntéseket hoztak. Ráadásul eltitkolták a valóságos helyzetet, titokban hoztak döntéseket, és nem adtak lehetőséget a magyar demokráciának arra, hogy a rossz gazdaságpolitikát kijavítsuk. Ezért jutottunk ide. A felelősséget meg kell állapítani, a felelősöket felelősségre kell vonni, és ki kell mondani, hogy ezekre az emberekre nem lehet rábízni azt a pénzt, amit most vesznek el az emberektől, mert pontosan ugyanoda fog jutni ez a rengeteg pénz, ahova a rengeteg hitel jutott.

- Végül is akkor milyen módon képzeli azt el, hogy a kormány adott esetben önkritikát gyakorol, mikor a külföldi mutatói esetleg sikerről árulkodnak? És azért az, hogy mi lesz két év múlva, az hitbéli kérdés, nem tudja senki, nem azt mondják, hogy nem lesz semmi, hanem azt mondják a közgazdászok, hogy nem tudjuk, hogy lesz-e valami.

- Bocsánat, dehogynem tudjuk. A Brüsszelnek eljuttatott program világosan beszél arról, hogy 2009-ig, ami legalább három esztendő, egyfolytában rosszabbodni fog a helyzet Magyarországon. Hát a kormány egyre több pénzt akar elvenni a családoktól, most már a nyugdíjasoktól is, az egészségügytől, az oktatástól és a vállalkozóktól. Ezt pontosan tudjuk: egyre rosszabb lesz a helyzet. És azt is tudjuk, hogy újabb és újabb megszorító csomagok jönnek. Az, hogy a kormány hazudik, és nem vallja be, hogy mire készül, az nem kell, hogy bennünket elbizonytalanítson. Hát emlékezzünk, amikor az első csomagot bejelentették, akkor a miniszterelnök azt mondta, hogy mindenre esküszik, ami szent, hogy még egy csomag nem lesz. Kiderült, hogy a konvergencia program a második csomag. És most mondom önöknek, hát látható már, ha így mennek tovább a dolgok, a 2007-es évre szóló költségvetési vita során be kell majd vallaniuk, hogy egy harmadik megszorító csomagra készülnek. 20 százalékos gázáremelésről beszélnek már most, januártól kezdődően, a nyugdíjkorhatár kérdését feszegetik, el akarják venni a nyugdíjasoktól az ingyenes utazást, újabb és újabb megszorító csomagok fognak jönni. Egyetlen módon lehet kijutni ebből a helyzetből: csak az adócsökkentések politikájával. Az adóemelések politikája egyre mélyebbre fogja juttatni az országot. Nekünk van erre programunk, nekünk van erre elgondolásunk, csak a dolog most úgy alakult, hogy ez lényegtelen, tekintettel arra, hogy a választópolgárok nem minket bíztak meg a kormányzással, hanem a szocialistákat.

- Tényleg csak egy mondat, visszatekintve a tavaszi választásokra, hogy amikor a járulékcsökkentést ígérték, azt ugyanúgy elvetették a közgazdászok, azt mondták, hogy nem vezet sehova.

- Voltak olyan közgazdászok, akik elvetették, és voltak, akik nem. Ha az én véleményemre kíváncsi, én azt tudom mondani önnek, hogy ha megnézi, hogy Európában mely országok jutottak hasonló helyzetbe, mentek át olyan krízisen, mint most a magyar gazdaság, akkor - mondhatjuk Dániát, Hollandiát vagy Írországot a 70-es évek végén és a 80-as évek elején - mindegyik ország adócsökkentéssel jutott ki a bajból. Nincs olyan európai példa, ami arról szólna, hogy egy magyarországihoz hasonló helyzetű ország valaha is adóemeléssel kikerült volna a bajból. Tehát arra, amit a kormány csinál, nincs sikeres európai példa. Ellenben az adócsökkentésekkel való válságkezelésre több sikeres európai példa is rendelkezésre áll. De a szocialisták magukban is bízhatnának, hát a saját tapasztalataik ezt mutatják. Egyszer a szocialisták bátrak voltak és vettek egy nagy levegőt, még Horn Gyula idején, és felére csökkentették a társasági nyereségadót, és a bevétel feleakkora adókulccsal kétszeresére növekedett. Na hát ez a megoldás.

- Ezek gazdaságfilozófiai elméleti különbségek. Térjünk vissza a politikára, mint olyanra. Mennyire fontos az önkormányzati választások szempontjából a főváros?

- Miután rengeteg ember él a fővárosban, ezért az önkormányzati választás rendkívül fontos, mert az itt élő emberek életét befolyásolja majd.

- Milyen esélyeket ad Tarlós úrnak, az önök által támogatott jelöltnek? Van egy olyan legutóbbi közvélemény-kutatási adat, mely szerint behozta Demszky Gábort.

- Hát igen, van ilyen is, meg olyan is. Egy dolog biztos, hogy Tarlós István egy komoly ember, Óbuda politikai értelemben nagyon nehéz terület, 16 éven keresztül sikeresen vezette. Én azért is bízom most benne, mert meg tudta oldani, hogy bár párttámogatás mögötte nem nagyon volt, vagy megosztott volt, hiszen a Fidesz sohasem tudott, talán még az MDF-fel közösen sem testületi többségi támogatást biztosítani számára Óbudán, mégis azt a kerületet sikeresen működtette. Én azokban az emberekben hiszek és bízok, akik már letettek valamit az asztalra, és ezért erre hivatkozva kérik az emberek támogatását és bizalmát. Tehát én úgy látom, hogy Tarlós István egy komoly alternatíva.

- A választási gyűlések sorában nem sok volt még, mindösszesen kettő, az elsők között kiállt az országos önkormányzati testület létrehozása mellett, ez vasárnap még Kósa Lajos ötlete volt. Miért állt ki mellette és reálisnak tartja-e azt, hogy az önkormányzatok adott esetben ellenőrizzék a parlamentet vagy a kormányt?

- A mai helyzetben nincs más megoldás. Nézzük, mi is a helyzet. Először is itt egy kormány, amely megkapta a választók - igaz vékony, de mégiscsak létező - többségének a támogatását és bizalmát tavasszal. Kiderült, hogy emberek azonban tavasszal bekötött szemmel szavaztak, mert becsapta őket a kormánykoalíció. Majd ezek után hozzákezdett egy olyan gazdaságpolitikához, amire senki sem hatalmazta föl. Egész egyszerűen, amit a kormány ma tesz, ahhoz nincs joga. Senki nem hatalmazta fel betegadóra vagy vizitdíjra, ahogy ők mondják, tandíjra.

- De felhatalmazta, hogy kormányozzon. És ez nem társadalmi konszenzus kérdése. Hát ön szokta mindig korábban mondani, hogy a kormány kormányozzon.

- De a helyzet az az, hogy az emberek nem arról döntenek a parlamenti választáson, hogy ki kormányozzon, hanem, hogy mi legyen az ő életükkel. Ezért kell a pártoknak bemutatni a programjukat. Egyébként teljesen felesleges lenne, lehetne egy szépségverseny is ilyen alapon egy parlamenti választás. De be kell mutatni a pártoknak a programját. Azért kell ezt megtenniük, mert az emberek ebből tudják kiolvasni, hogy mire szavaznak. És én emlékszem a miniszterelnöki vitára, a szemembe mondta a miniszterelnök: nem lesz vizitdíj, nem lesz tandíj, nem lesz adóemelés. Becsapták az embereket. Ezért előállt egy helyzet, amit senki sem akart. Ugyanakkor a magyar emberek most bejelenthetik, szerintem be is fogják jelenteni, hogy mindazzal, ami történik, nem értenek egyet. A kérdés ezek után az, hogy hogyan oldjuk fel ezt a patthelyzetet. Én erre nem látok más megoldást, mint a Kósa-féle előterjesztést. Hiszen Kósa Lajos azt mondja, hogy ugyanaz a 8 millió ember fog szavazni most az önkormányzati választásokkor, mint akik szavaztak egyébként a parlamenti választásokkor, vagy legalábbis választási joga ugyanannak a 8 millió embernek van. Ezért amikor megválasztják a megyei közgyűléseket és a megyei jogú városok polgármestereit, valamint a fővárosi főpolgármestert, akkor azzal egy országos választási eredményt kapunk. Ráadásul ezeket az embereket már a valóságos helyzet ismeretében választják meg. Ezért indokolt, hogy ezek az emberek létrehozzanak egy testületet és két kérdésben a kormány partnernek fogadja el ezt a testületet. A kormány fogadja el, hogy nem terjeszt be a parlament elé olyan költségvetési javaslatot 2007-re vonatkozóan, amelyet ez a testület nem hagyott jóvá, tehát vétójoga van a testületnek, valamint nem terjeszt be a parlament elé sem, és nem fogad el a kormány parlamenten kívül sem olyan fejlesztési tervet, amelyet ez a testület nem hagyott jóvá. Tehát itt is vétójoga van, csak két tekintetben, de az emberek mindennapi élete szempontjából két legfontosabb területen.

- És látott már arra példát, hogy egy kormány önként önkorlátozás mellett dönt?

- Hát, ha csak ennél rosszabb sors várhatna rá, akkor igen. Márpedig szerintem lehetetlen, hogy a kormány végigvigye az elgondolásait. Nézze, nem lehet egy országon keresztülverni egy válságkezelő programot, ha az emberek azt nem fogadják el. Márpedig most ez a helyzet. Hát hogy lehet átalakítani mondjuk az egészségügyet, ha azt se az orvosok, se az ápolónők, se a betegek nem fogadják el? Akkor ki fogja átalakítani? Ez egy léptékét és mértékét vesztett politikai gondolkodás, amit a kormány ma mutat. Szent Istvánra hivatkoznak, és megdöbbentő dolgokat mondanak, holott egyébként egy egyszerű demokráciában élünk, ahol arra van szükség, hogy a kormány őszintén föltárja a helyzetet, bemutassa a terveit, hogy hogyan fogunk ebből kilábalni és utána megpróbáljon megegyezni mindenkivel, orvosokkal, gyógyszerészekkel, pedagógusokkal, szakszervezetekkel, vállalkozókkal, gazdákkal az ügyben, hogy ki mit vállalni annak érdekében, hogy kijussunk a válságból. De a kormányban a megegyezés szándékának a szikrája sincs, mindenkinek le akarja nyomni a torkán az elgondolásait, úgy gondolja, hogy mindenkinél okosabb és mindenkinél erősebb. Ezért meg fog bukni, ez a politika egész egyszerűen meg fog bukni. Most nem a kormányról beszélek, hanem arról a tényről, hogy a kormánynak be kell ismernie - ez csak hónapok kérdése -, hogy azok a bevételek, amiket betervezett, nem jöttek be, azok az átalakítások, amikkel korszerűsíteni akarta a magyar társadalmat, azok nem valósultak meg. Ezt nem lehet csinálni. Mindenki ezt mondja ebben az országban: mikor lesz már vége ennek?! Ennek úgy lehet vége, ha a kormány belátja, hogy rossz úton jár. Kell adni a kormánynak egy esélyt, hogy meghátrálhasson. Ez az önkormányzati választás.

- Az önkormányzati választások témájánál maradva még mindig, úgy érzi, hogy a Fidesz elég jó erőben áll a választások előtt? Hiszen számtalan elemző, szakkommentátor arról ír, hogy ahhoz képest, hogy a kormány esetleg a gyengélkedés jeleit mutatja, önök kevés erőt mutatnak, nem hoztak új akciót. Hogy áll például a Jó reggelt, Magyarország aláírásgyűjtése?

- Valahol a félmillió tájékán.

- De tavasszal volt két és félmillió.

- Ráadásul nem is tudtunk még mindenkihez eljutni, még szeptember 23-a is előttünk van. Nézze, nekünk egyetlen dolgunk van most: miután egy antidemokratikus és illegitim kormányzattal állunk szembe, meg kell próbálnunk megvédeni az embereket attól, hogy a kormány velük fizettesse meg a rossz kormányzás árát. Én most kevésbé gondolkodom pártpolitikában. Én úgy látom, hogy a jobb- és a baloldal közötti határvonalak is elmosódnak. A feszültségek, amelyek kialakultak ebben az országban, az nem a jobboldali meg a baloldali gondolkodású nyugdíjasok között vannak. Egyre inkább úgy fest a dolog, hogy az orvosok, a betegek, a nyugdíjasok, a diákok meg a szüleik párthovatartozásra való tekintet nélkül állnak szemben a kormánnyal. Ez egy teljesen új helyzet a magyar politikában. A Fidesznek ezzel kell foglalkoznia. Ezért mondtam, hogy számomra nem a Fidesz támogatottságát fejezi majd ki az október elsejei önkormányzati választás, hanem sokkal inkább arról szól, hogy milyen úton haladjon tovább Magyarország.

- De önnek, mint a Fidesz vezetőjének mégis az az eminens érdeke, hogy ha egy ilyen helyzet előáll, akkor minél több hasznot húzzon belőle a pártja számára, hiszen nem áll meg az élet október 2-án, akármilyen eredmény születik.

- Nézze, én magyar ember vagyok, tehát én abban vagyok érdekelt, hogy Magyarországnak minél jobban menjen. Miután a gyermekeimet is szeretném, ha nem hagynák el az országot, bár küldi őket a miniszterelnök, hanem itt próbálnának boldogulni, ezért abban vagyok érdekelt, hogy Magyarország sikeres legyen. És hiszek abban, hogy azok az értékek, eszmék és programok, amiket mi kínálunk Magyarországnak, hozzásegíthetik Magyarországot ahhoz, hogy sikeres legyen. De számomra mindig fontosabb Magyarország, mint a párt. Természetesen van egy kötelességem, hogy minél sikeresebb párttá próbáljam alakítani a Fideszt, de miután ehhez az emberek támogatása szükséges, ezért én hiszek abban, hogy Magyarország érdekei, a magyarországi emberek, a magyar emberek érdekei, valamint a Fidesz érdekei egybeesnek, csak jól kell tenni a dolgunkat.

- Ezen belül ez a választás mégiscsak a pártok versenye is. Törődik-e vagy foglalkozik-e, különösen különböző kerületekben, városokban, településeken a Fidesz-jelöltekkel, hogy hogyan állnak, vagy hogy milyen harc van?

- Az önkormányzati választás alapvetően helyi választás, tehát a helyi csoportjaink foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, ráadásul a pártalkotmány is meghatározza, hogy ilyen esetben kinek mi a dolga, nekem például semmi dolgom nincs ezekben az ügyekben, az ilyen helyi konfliktusokat a helyi csoportoknak kell rendezniük

- A pártépítés munkája hogy áll?

- Jól állunk. Az önkormányzati választás ebből a szempontból fontos a számunkra, hiszen a Fideszt 2003 májusában alakítottuk át pártból szövetséggé. De a legutóbbi önkormányzati választás 2002-ben volt. Tehát az önkormányzati képviselőinket ez a fajta átalakulás, megújulás még nem érhette el, ez most történik meg. Úgy is fogalmazhatok, hogy a széles néppárti szövetséggé való alakulásunknak az utolsó, befejező aktusa lesz az önkormányzati választás.

- A szövetségi politikán belül helyi szinten a KDNP-vel ugyanolyan szorosan együtt építkeznek, mint ahogy a tavaszi parlamenti választásokon?

- Amikor a Fidesz szövetséget épít, akkor nem pártkoalíciókat építünk, én egy társadalmi koalíciót próbálok létrehozni. Azokat az erőket szeretném összegyűjteni egy közös zászló és akarat alá, illetve mögé, akikkel együtt az országot lehet kormányozni, és a kialakult helyzetet lehet orvosolni. Ezért vagyunk szövetségben a kereszténydemokratákkal, a Vállalkozók Pártjával, a magyar cigányság képviselőivel, a Lungo Drommal, ezért volt fontos a megállapodás a Gazdakörökkel, ezért fontos, hogy legyen nyugdíjas tagozata, és ezért fontos, hogy legyen munkás tagozata a Fidesznek, mert ez nem egy párt, hanem egy társadalmi többség koalíciója is.

- A tavaszi választásokon sokan az ön személyében látták a vereség egyik okát. Most hogy ítéli meg, az elfogadottsága változott-e pro vagy kontra, vagy még mindig az a megosztó személyiség, aki esetleg szavazókat távol tart a társadalmi változástól a Fidesz mellett állással?

- Egy választási vereség és siker esetében az úgy van, hogy az elnök felelőssége az elsődleges. Bár a mi szakmánk kicsit hálátlan szakma, itt a kudarc mindig az enyém, a siker meg mindig a közösségé. Az amerikaiak ezt valahogy úgy mondják, hogy a siker közös, a kudarc meg mindig árva. De a dolog valóban úgy áll, hogy egy vereség mindig személyes felelőssége is az első számú vezetőnek. Ez a Fidesz esetében sincs másképpen, én ezt el is mondtam, hogy a választási vereségért minden felelősség engem terhel, még azokért a döntésekért is, amiket nem én hoztam meg, meg azokért a hibákért is, amiket nem én követtem el. Ez az általános politikai felelősség. Egy kormány esetében is így van, és így van egy párt esetében is. Én nem tudok más ember lenni, mint amilyen vagyok, ráadásul nem is szeretnék, bár kétségkívül vannak hibáim, amiken jó lenne javítani, de összességében ugyanazokat az eszméket képviselem, ugyanazokat az elveket, ugyanazokat a programokat, ugyanaz a meggyőződés hajt engem most is, mint hajtott néhány hónappal ezelőtt.

radio.hu - fidesz.hu