Európa és Németország egyik legtekintélyesebb terrorizmuskutató intézetének vezetője az interjúban annak a nézetnek adott hangot, hogy hiába indult átfogó nemzetközi kampány a terrorizmus ellen, azt öt évvel a szeptember 11-i merényletek után sem sikerült legyőzni. Szavai szerint születtek ugyan "részsikerek" - ezek között említette az afganisztáni kiképző táborok lerombolását, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet néhány vezetőjének, valamint az Egyesült Államok elleni merényletek több végrehajtójának letartóztatását - a terrorizmus veszélyét azonban továbbra sem szabad lebecsülni.

Tophoven hangsúlyozta, hogy a régi al-Kaida nem létezik többé. A hírhedt terrorszervezetet Afganisztánban sikerült jelentősen meggyengíteni. Kiképző táborait lerombolták, a tálib rezsimet elűzték a hatalomból. Ennek ellenére a szervezet vezetői - élükön Oszama bin Ladennel - igyekeznek video- és audioüzeneteken keresztül befolyásolni követőiket. Ma - mint az igazgató fogalmazott - egy új al-Kaidáról beszélünk. A régi erős és szervezett volt, ez a mai inkább csak egy politikai ideológia, egy eszme, egy mozgalom. Ennek ellenére továbbra is sok militáns iszlám hívőt sikerül befolyásolnia. Ezt bizonyítja az afganisztáni helyzet is, a tálibok ismét erősödnek. Ugyanakkor az új Afganisztán ma Irak, ahol az iszlám militánsok az Egyesült Államok ellen harcolnak.

A német szakértő szerint ma már az al-Kaida harmadik generációjáról kell beszélni. Az első generációt azok alkották, akik az egykori Szovjetunió ellen harcoltak. A második generációhoz azok tartoztak, akiket a kilencvenes években Afganisztánban képeztek ki. A mai harmadik generációt pedig világméretekben szétszóródott, kis, amorf csoportok alkotják, de ezek is rendkívül veszélyesek, különösen azért, mert nem ismertek. Oszama bin Laden - mint Tophoven hangoztatta - operatív módon már nem tud beavatkozni, terrorista terveket közvetlenül nem tud végrehajtani. Ő ma egyfajta "guru" szerepet tölt be, aki az impulzusokat adja. De muzulmánok milliói - különösen Ázsiában - hősnek tartják őt.

Az esseni intézet igazgatója emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt az egész világ az Egyesült Államok mellett volt, akkor szinte mindenütt elfogadták az afganisztáni tálib rezsim ellen indított harcát. Ma azonban egyre élesebben bírálják az amerikai kormányzat terrorellenes politikáját. Tophoven szerint George Bush elnök óriási hibát követett el. Afganisztánban még nem sikerült rendet teremtenie, s 2003-ban mégis megindította az Irak elleni háborút. Szaddám Huszein rendszerét sikerült ugyan megdönteni, de az Egyesült Államok semmifajta koncepcióval nem rendelkezett arra vonatkozóan, hogy mi legyen a diktátori rezsim megdöntése után. S a muzulmánok ma azt tartják, hogy amit Bush tett, annak semmi köze a demokráciához, s ezt soha nem bocsátják meg neki. Az amerikai elnök elvesztette azt a harcot, amellyel megnyerhette volna a muzulmánok szívét a Közel- és Közép-Keleten.

Rolf Tophoven utalt arra, hogy a terrorizmus megvetette a lábát Európában is, sőt a kontinens egyre inkább a terrorista támadások célpontjává válik. Ennek kapcsán emlékeztetett a 2004-es madridi merényletekre, tavalyi londoni támadásokra és a legutóbbi németországi merényletkísérletekre. Ez utóbbival összefüggésben teljes támogatásáról biztosította a németországi terrorellenes intézkedések szigorítását, beleértve a terrorellenes adatbank létrehozását.

Végezetül Rolf Tophoven annak a nézetnek adott hangot, hogy a jövőben még inkább erősíteni kell a terrorizmus elleni küzdelmet. Ehhez - mint fogalmazott - nincs általános recept. De mivel a terrorizmus globális, világméretű veszélyt jelent, ezért ellene csakis nemzetközi együttműködéssel lehet felvenni a harcot, minden olyan ország részvételével, amelyet fenyeget a terrorizmus veszélye - hangsúlyozta az MTI-nek az esseni intézet igazgatója.

MTI - fidesz.hu