Vészesen leapadt a még elad ható állami vagyon, azaz az idén és jövőre a privatizáció már nem tudja úgy kisegíteni a költség vetést, mint tavaly, amikor a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt. privatizációs bevételéből a kormány csupán hatvanmilliárd forintot fordított az államadósság csökkentésére, négyszázmilliárd forintot pedig folyó állami kiadásokra költött. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2005. évi zárszámadása szerint a 2002-es kormányváltás óta összesen 1404,5 milliárd forintnyi privatizációs bevétel folyt be az államkasszába. A magánosítási bevételek ellenére a költségvetés adóssága ugyanebben az időszakban 6080 milliárd forinttal, azaz több mint 73 százalékkal emelkedett, s az adósságállomány ez év július végére elérte a 14 360 milliárd forintot. A magánosítás felpörgetését mutatja, hogy 1998 és 2002 között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (APV) Zrt. privatizációs bevétele mindössze 246 milliárd forintot tett ki. Ez az összeg kevesebb, minta fele a tavalyi - a repülőtéri eladást is tartal-mazó - 564,4 milliárd forintos magánosítási bevételnek.

2004-ben 310,1 milliárd forintra sikerült szert tenni az állami vagyon eladásából, s bár 2003-ban a bevételek ennél lényegesen kevesebbet, 160,3 milliárd forintot tettek ki, az összeg mégis a többszöröse volta 2002-es privatizációs bevételeknek. A tavalyi magánosítás nemcsak a polgári kabinet, de a Horn-kormány legtermékenyebb éveit is felülmúlta, az 1997-es privatizációs csúcs alkalmával, amikor az akkori kabinet a legtöbb stratégiai fontosságú állami vállalatot adta el, a privatizációs befizetés "csupán" 341,7 milliárd forint volt.

A tavalyi évre vonatkozóan a legtöbb kritikát a számvevők a BA Rt. magánosításával kapcsolatban fogalmazták meg, amelyről megállapították, hogy a privatizációt a tisztázatlan tulajdonviszonyok ellenére hajtották végre. A számvevők az eladás átláthatóságát kifogásolták, megállapítva, hogy a társaság vagyonkezelése és tulajdonjogi helyzete a magánosításkor tele volt ellentmondásokkal. A számvevőszéki jelentés a legsúlyosabb kritikát az eladásból befolyó 464,5 milliárd forint elköltésével. kapcsolatban fogalmazta meg, az ASZ szerint ugyanis a bevétel döntő részét a kabinet állami kiadásokra költötte el ahelyett, hogy ezzel az államadósságot csökkentette volna.

Az ÁSZ ezenkívül észrevételezte, hogy a privatizációt megelőző vagyonértékelés nem volt teljes körű, így például nem vette figyelembe a BA Zrt.-nek bizonyos társasági részesedéseit. A BA magánosítási koncepciójának kidolgozója egyébként az a Credit Suisse First Boston cég volt, amely tanácsadási megbízatását nettó 624 millió forintért kapta meg a vagyonügynökségtől. A repülőtéri privatizációban végzett munkáért a számvevőszéki jelentés szerint 38 főt kapott jutalmat összesen 37 millió forint értékben: az ÁPV Zrt.-nél 21 személy összesen 16 millió forint összegű jutalomban részesült, míg közreműködői díjat a vagyonügynökség kilenc igazgatósági tagja és a Pénzügyminisztérium nyolc dolgozója kapott, 21 millió-forint értékben.

Lapunk pénzügyminisztériumi forrásból úgy értesült, hogy a BA Zrt. mai igazgatósági ülésén a társaság értékesítése is a, napirendi pontok között szerepel. Úgy tudjuk, a Ferihegyi repülőtér 75 évre szóló vagyonkezelési jogát a jelenlegi tulajdonos angol BAA tovább kívánja adni. A legesélyesebb vevőjelöltnek pedig a bécsi, illetve a frankfurti repülőtereket üzemeltető társaságok számítanak. Mivel Ferihegy a tavalyi összesített forgalom alapján a régió leggyorsabban növekvő repülőtere volt, az angol tulajdonosnál számos szakmai befektető érdeklődött a vagyonkezelési jogátvétele iránt.

Összevonás

Még az idén elkészülhet az egységes vagyonhasznosítás szervezeti feltételeit megteremtő törvényjavaslat, amiben a Napi Gazdaság információi szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (KVI) erősíthetik meg. A választást logikussá teszi, hogy a két vagyonkezelő szervezet közül a KVJ lényegesen nagyobb állami vagyont kezel. A jogszabályokból ugyancsak a két vállalat egyesítésére lehet következtetni: egy júniusi kormány határozat az idén december 31-ig szab határidőt a KVI egységes vagyonkezelő szervezetté történő alakítására. Az összevonás várhatóan az ÁPV Zrt. dolgozóit érinti majd érzékenyebben, a majdnem 200 fős létszámra ugyanis valószínűleg nem tart majd igényt a KVI.

Magyar Nemzet - fidesz.hu