fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Egyre jobban lemaradunk
2006. szeptember 13., 08:03
Hazánk gazdasága nemcsak az új uniós országokkal, de a 25 tagú EU-val is ellentétesen mozog, hiszen amíg a magyar gazdaság az elkövetkező években lassul, addig a többi tagállam átlagos növekedése gyorsul.

Nem teremtik meg a gazdasági növekedés alapjait a konvergenciaprogramban meghatározott intézkedések, azaz egyelőre nem tudni, milyen folyamatok hatására kezd el 2009-ben újra gyorsulni a magyar gazdaság bővülése - figyelmeztettek a lapunknak nyilatkozó szakértők, akik rámutattak: hazánk gazdasága nemcsak az új uniós országokkal, de a 25 tagú EU-val is ellentétesen mozog, hiszen amíg a magyar gazdaság az elkövetkező években lassul, addig a többi tagállam átlagos növekedése gyorsul. A konvergenciaprogram a jövő évre 2,2 százalékos, 2008-ra 2,6 százalékos bővülési ütemet határoz meg, az azonban nem derül ki a dokumentumból, mely lépések biztosítják majd a 2009-re tervezett, 4,1 százalékos növekedést - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki a gazdasági bővülés beindítására egy újabb intézkedéscsomagot tartana szükségesnek. Kifejtette: a jelenlegi program egyértelműen lefojtja a gazdaság növekedését, s ennek orvoslására hosszú távon az adóterhek mérséklése és az adórendszer egyszerűsítése jelentené a megoldást. Hangsúlyozta: nem igazak azok az állítások, miszerint az adócsökkentés nem hat pozitívan a gazdaság növekedésére. Erre Suppan szerint a legjobb példa Szlovákia, ahol az adók csökkentése és az adórendszer egyszerűsítése beindította a gazdaság fejlődését. Hozzátette: az alacsony foglalkoztatáson sem segít a konvergenciaprogram, hiszen a megszorító intézkedések munkahely vesztéssel járnak, azaz az elkövetkező néhány évben még a jelenleginél is kevesebb lesz az adófizető.

Hasonló aggályokat fogalmazott meg Csaba László, a Közép-európai Egyetem professzora is, aki szerint a szigorító intézkedések az egyensúlyi problémákat ugyan kezelik, de nem biztosítják a vállalkozások ösztönzését, a foglalkoztatás javulását, azaz összességében a jövőbeni növekedés alapjait. A "csomagot kiigazító csomagra" van szükség Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora szerint is, aki a Magyar Hírlapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy míg a Bokros- csomag pozitív hatást gyakorolt a növekedésre, addig a mostani megszorításokra ez a megállapítás már nem érvényes, ezért újabb intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a gazdaság növekedése beindulhasson. Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint az eurózóna tagállamainak növekedése idén 2,5 százalékra, a 25 tagú unióé pedig 2,7 százalékra gyorsul fel. Az új uniós tagállamok átlagos növekedési üteme a legfrissebb prognózisok szerint ebben az évben 6 százalék körül alakul.

Drágul a finanszírozásunk

Az Államadósság Kezelő Központ által tegnapra kitűzött, 3 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción a meghirdetett 40 milliárd forintnyi mennyiségre 83 milliárd forintnyi ajánlat érkezett. Az aukciós átlaghozam 7,76 százalékos lett, amely 11 bázisponttal haladja meg a hétfői referenciahozamot. Hazánk dráguló finanszírozását jelzi, hogy idén januárban a három hónapos diszkontkincstárjegy átlaghozama még 5,83 százalékos volt.

Kétséges a csomag

Bírálta tegnapi jelentésében a Gyurcsány-csomagot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. A szervezet tegnap közzétett jelentése szerint a nemrég meghirdetett pénzügyi konszolidációs csomag hitelessége a múltbéli elcsúszások miatt kétséges. A feltörekvő piacok idei mozgását összegző tanulmány hazánkat a valutaválsággal küszködő Törökországhoz és Dél-Afrikához hasonlítja, megállapítva, hogy ezek az országok a gyenge makrogazdasági mutatóik miatt különösen ki vannak téve egy külső sokknak. A jelentés ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy júniusban a magyar, a dél-afrikai és a török nemzeti valuta gyengülése tovább folytatódott. Hazánk esetében a jelentés emlékeztet arra, hogy a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya egyaránt magas, és az ország - Törökországhoz és Dél-Afrikához hasonlóan - erősen függ a külföldi befektetők finanszírozásától. Az IMF szerint mindhárom ország gazdasági növekedésének motorját a belső fogyasztás jelenti. A valutaalap jelentését a Financial Times tegnapi száma is értékelte. A tekintélyes nemzetközi pénzügyi szaklap szerint az utóbbi időben a magyar, a török és a dél-afrikai gazdaság igen sebezhetővé vált, s a befektetők már nem találják elég vonzónak azt, hogy ezen országok hiányait finanszírozzák.

Magyar Nemzet - fidesz.hu