Tudatos félrevezetés folyik a költségvetés és az államadósság kapcsán, amely az emberek információ- és tudáshiányára épül. Erre
még Járai Zsigmond jegybankelnök figyelmeztetett idén márciusban,
meg is kapta érte a kritikát a szocialista-szabad demokrata politikusoktól. A vasárnap nyilvánosságot kapott miniszterelnöki beszéd alapján azonban úgy tűnik, nagyon is reális volt a jegybank elnökének akkori kijelentése.

- Valóban. A miniszterelnök gyakorlatilag beismerte, hogy a költségvetés, az államháztartás és az államadósság tekintetében több
éven keresztül hamis adatokat közölt a kormány. Gyurcsány Ferenc a költségvetési kimutatásokkal kapcsolatban trükkök százairól is említést tett, aminek veszélyére a közgazdász-társadalom egy szűk része már korábban felhívta a figyelmet. A trükkökkel sikerült elérni azt, hogy az ország pénzügyeiről a valóságosnál lényegesen kedvezőbb adatok jelentek meg. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a jelenlegi kiszivárogtatás megrendezett volt, s ennek segítségével kíván most Gvurcsánv Ferenc a nemzet meg mentőjeként fellépni. A beismerés hatására előre látható, hogy tüntetésekkel és elégedetlenséggel kell szembenézzen a kormány, márpedig egy instabil helyzet mozgósítja a csalódott szocialista szavazókat. Fontos azonban látnunk, hogy a vasárnap esti miniszterelnöki nyilatkozatok nem öntenek tiszta vizet a pohárba, hanem tovább folytatják a hazugságokat.

- Mire alapozza ezt? Az államháztartás rekordnagyságú hiányát és az államadósság valósnak tűnő mértékét azért most mégiscsak beismerte a kormány.

- A legnagyobb jelenlegi csúsztatás kétségtelenül az, hogy az állami pénzügyek torzítását a miniszterelnök most megpróbálja az elmúlt 8, illetve 16 év gyakorlataként beállítani, holott az államháztartásról szóló megtévesztő tájékoztatás csak az elmúlt négy évet jellemezte. Ilyen mértékű torzítás és adatkozmetikázás nemhogy az Antall- és az Orbán-kormány, de még a Horn-kabinet alatt sem történt Magyarországon. De nem csupán az adatok hamisításáról van itt szó. A mostanihoz hasonló nagyságrendű hiány a rendszerváltás óta nem halmozódott fel a magyar államháztartásban. Arra sem találunk példát, hogy az államadósság ilyen gyorsasággal növekedett volna, mint az utóbbi négy évben. Rendszerváltáskor ugyan volt egy olyan periódus, amikor az adósságállomány gyorsan emelkedett, ez azonban a forint elértéktelenedésének volt köszönhető, amely automatikusan megnövelte a devizában fennálló adósságot. Az tehát, hogy a miniszterelnök megpróbálja most a deficit és az adósság növekedését egy krónikus, visszatérő problémaként beállítani, ismét nem felel meg a valóságnak. 1999 és 2001 között a hiány rendre a GDP 3 és 3,5 százaléka között mozgott, azaz közelében sem volt a most elismert 10 százalék feletti deficitnek. Egyértelmű, hogy a költségvetés és az államadósság helyzete a Medgyessy-kormány színrelépésével kezdett el látványosan romlani, ekkor indult be az a mértékű költekezés, amelyet az ország nem engedhetett volna meg magának.

- Mennyiben felelős a kialakult helyzetért a választási ígéretlicit? Gyurcsány Ferenc mostani nyilatkozata szerint az ígérgetés is hozzájárult a jelenlegi gondokhoz.

- Ez megint egy tudatos csúsztatás. Nem lehet ugyanis a választási ígéreteket összehasonlítani a tényadatokkal. Óriási különbség van egy megalapozatlan választási ígéret és az ország pénzügyeiró1 szóló folyamatos félretájékoztatás között. Semmilyen választási ígéret
nem menti fel a-kormányt a lakosság tudatos félretájékoztatásának felelőssége alól. A kabinet minden eszközt bevetett annak érdekében, hogy a tényeket hamis színben tüntesse fel. Míg 4-5 évvel ezelőtt a magyar statisztikának még európai hírneve volt, addig mára ez a hímév nemcsak hogy megkopott, hanem kimutatásainkat nagyfokú bizalmatlanság fogadja.

- Mely tételek járultak hozzá a leginkább a költségvetési kozmetikához?

- Rengeteg elszámolási trükköt lehet itt említeni. A legnagyobb tételt az autópálya-építések elszámolása jelentette, de a mezőgazdasági kifizetések kreatív kimutatása is nagyban javította a mérleget. A privát szférával közös ppp konstrukciók, az áfavisszatartás, a 13. havi béreknek a következő évre való áttolása mind-mind olyan kiadás, amely csak papíron szépítette a hiányadatokat;

- A költségvetés rendbetételében a miniszterelnöki eltökéltség vagy a külső kényszer játszotta a nagyobb szerepet?

- Gyurcsány Ferenc itt sem mond igazat Ha ugyanis ő valóban neki akart volna, kezdeni a reformoknak, akkor erre már korábban is lett volna lehetősége. A miniszterelnök már másfél évvel ezelőtt is tisztában volt a gazdaság helyzetével, tehát tudta, hogy elkerülhetetlen az államháztartás átalakítása. A költségvetés rendbetételét bizonyíthatóan külső kényszer hatására kezdte el a kormány a befektetők ekkora hiányt ugyanis nem hajlandók finanszírozni hosszú távon. Ebből következően nagy a valószínűsége annak, hogy 2-3 év múlva, amikor ez a külső kényszer feltehetően lanyhulni fog, ismét a tú1költekező politika kap teret.

- Ön a hazudozás egyik első áldozatának is tekinthető, hiszen 2003-ban indoklás nélkül menesztették a statisztikai hivatal élérő1. . .

- Valóban. Mennem kellett, az adatkozmetikázásban ugyanis nem voltam partner. A szakmai színvonal esését mutatja az is, hogy olyan gyenge és politikailag elfogult kiadványra, mint amelyet a KSH a 2005-ös évről kiadott, még nem volt példa a hivatal történetében.

- Ön most az önkormányzati választásokon is megméreti magát. Mi késztette arra, hogy beszálljon a választási küzdelmekbe?

- Függetlenként indulok a Fidesz, a KDNP és a Összefogás Pécsért Egyesület támogatásával. A jelenlegi helyzetben kötelességemnek érzem a társadalmi felelősségvállalást, s úgy gondolom, hogy a pécsi önkormányzatban jó eséllyel képviselhetem a polgári értékeket.

Magyar Nemzet - fidesz.hu