A hét végén tartott tanácskozáson az a javaslat született, hogy ezentúl ne az RMDSZ keretein belül működő felsőoktatási tanács, hanem a Bolyai Társaságon belül, a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem képviselőivel közösen létrehozott bizottság "képviselje a magyar felsőoktatás kérdéseit a politikum előtt".
Wanek Ferenc, a társaság elnöke - akit a mostani közgyűlésen megerősítettek tisztségében - kifejtette: fölösleges a felsőoktatási tanács és a Bolyai Társaság közötti párhuzamosság, hatékonyabb lenne, ha az RMDSZ kellőképpen megbízna a civil szervezetekben. "A felsőoktatási kérdésekkel kapcsolatosan az RMDSZ hivatalos álláspontnak a felsőoktatási tanács véleményét tekinti, a civil szervezetek véleményét mellékesnek tartja" - mondta.
A tanácskozáson Péntek János, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékének vezetője úgy foglalt állást, hogy a politika kudarca az, hogy a kezdetben kitűzött célokat nem sikerült megvalósítani, mert ma az önálló karok létrehozása is a politikumtól függ. "Fontos fórumokról szorították ki a Bolyai Társaságot, ami miatt a presztízse is csökkent, álkonzultációkra hívnak meg, hogy legyen mit alibinek felhasználni" - fűzte hozzá a tanszékvezető tanár.
A Bolyai Társaság 1990-ben azzal a céllal alakult, hogy az önálló állami román magyar egyetem újraindításának biztosítson megfelelő háttértámogatást.
Feltételekhez köti a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jövő februárra tervezett kongresszusán való részvételét a szövetség keretében működő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) csoport. Erről Szentegyházán tartott tanácskozásán döntött az RMDSZ keresztény és nemzeti értékeket valló platformja.
A tanácskozáson négy feltételt fogalmaztak meg. Elvárják, hogy a Szatmárnémetiben tartandó tanácskozás napirendjén szerepeljen a nemzeti autonómia kérdése, és a kongresszus jelöljön ki pontos dátumot a romániai magyarság számára szervezett választás pontos időpontját.
Az EMK feltételként szabja, hogy a kongresszuson szülessen döntés a romániai helyhatósági és parlamenti választásokon induló RMDSZ-jelöltek kiválasztásának folyamatába vonják be a magyarigazolványok igényléséhez tájékoztatást nyújtó irodákat is, mivel azokban az RMDSZ mellett helyet kaptak a civil szervezetek és az egyházak képviselői is.
A platform ígéretet vár az RMDSZ elnökétől, Markó Bélától arra, hogy nem kívánja módosítani az alapszabálynak azt a részét, amely a tiszteletbeli elnök státusát és hatásköreit rendezi. Az EMK az RMDSZ vezetésével december 13-ára tervezett egyeztető találkozón vár választ követeléseire. Állásfoglalásuk szerint valamennyi pontnak teljesülnie kell ahhoz, hogy részt vegyenek az RMDSZ Szatmárnémetibe szervezett VII. kongresszusán.

***

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségen belül tíz, platformnak nevezett csoport működik. A Reform Tömörülés elnevezésű csoport a közelmúltban úgy döntött: nem vesz részt a VII. kongresszuson. A platform véleménye szerint az RMDSZ csak akkor tarthat törvényesnek tekinthető újabb kongresszust, ha azt megelőzik a belső választások.
A hetedik kongresszuson a tervek szerint 465 küldött vesz majd részt. Az RMDSZ vezető testületeinek döntése értelmében a platformok saját jogon egyenként 5-5 küldöttet delegálhatnak.


www.mno.hu - fidesz.hu