Dávid Ibolya ugyanis hamarabb követelte Gyurcsány lemondását, mint a Fidesz, pár nap elteltével azonban már úgy látja, hogy a jelen helyzetben előbb rendet kell tenni - értsd: korlátozni kell a demokráciát. Az a felszólítás ugyanis, hogy a Fidesz ne tartsa meg rendezvényét - a demokrácia súlyos korlátozása. És miért éppen most? Mert randalírozó köztörvényesek is az utcára mentek? Vagy inkább azért, mert pontosan most alakult ki egy olyan helyzet, amikor a demokrácia fennmaradására egyedül a tömegek részvételével van esély?

Könnyen valószínűsíthetjük, hogy melyik a helyes válasz, ha végiggondoljuk, mi is lenne az MDF valódi érdeke ebben a helyzetben. Ha hiszünk Dávid Ibolyának, aki tavasszal abban jelölte meg az MDF célját, hogy a mérsékelt jobboldal vezető pártjává váljék, akkor most csodálkoznunk kell, miért nem élnek a lehetőséggel. Hiszen ki lenne a legnagyobb nyertese egy időközi választásnak?

Nyilván az MDF - ha most élére állna annak a követelésnek, hogy új választásokra van szükség. És jegyezzük meg jól, tényleg új választásokra van szükség, hiszen ellenkező esetben kiüresednek a demokrácia legfőbb intézményei. Ha továbbra is demokratikus rendszernek tekintenénk hazánkat, miközben a tavaszi választások érvényben maradnak, akkor úgy járnánk, mint az az ember, aki akkor is ragaszkodik az etiketthez, amikor vendégeinek egy csoportja kezdi összetörni a berendezést - egyébként ezt hívják weimarizálódásnak (Hitler hatalomátvételét megelőző időszakra gondolva). Hiszen Gyurcsány mást sem tett, mint módszeresen kiüresítette az alkotmányos intézményeket. Hogy csak egy példát említsek: a KSH-nak az lenne a dolga, hogy valós adatokat közöljön. Ezt az intézményt előbb formálissá kellett tenniük a szocialistáknak, hogy Gyurcsány titkolózása, és hazugságai lehetővé váljanak. Ez most már az általa elismertekből is egyenesen következik.

Szó sincs tehát arról, hogy az új választások követelése valamiféle szélsőséges kívánság volna. Éppen ellenkezőleg - a szélsőséges, antidemokratikus és az alkotmány szellemével ellentétes - a választási eredmény érvényben maradása lenne.
Mindezek miatt Dávid Ibolya jobb-közép pártjának kiváló lehetősége lett volna, hogy élére álljon az új választásokat követelő polgároknak, és így arra, is hogy komolyan megerősödjön a rendkívüli választásokon.

Az MDF nem ezt tette. Az utolsó kérdést az olvasóra bízom: vajon miért?

Mező József Ákos, Magyar Nemzet