Az elemzői konszenzus szerint a monetáris szorítás 8-8,25 százalékos alapkamatnál éri el a csúcspontját, valamikor ez év vége és a következő év közepe között. Jövőre a második félévben a bank szerint újra elkezdheti visszanyesni a kamatokat az elemzők szerint, miután a várt év eleji felszökés után mérséklődik az infláció. A várt hétfői kamatemelés utáni szintet, 7,5 százalékot a jövő év végére érheti el újra a jegybanki alapkamat.

Idén szeptemberre az augusztusi 3,5 százalék után 5,2 százalékos éves inflációt, decemberre hat százalékot vetít előre a konszenzus, a jövő év végére azonban a drágulás üteme 4,7 százalékra lassulhat. Az éves átlagos infláció idén 3,7, jövőre 6,3 százalék lehet. Egy évvel később azonban - ez az év a jegybank célhorizontja - már csak 3,9 százalék.

Az elemzők és a devizakereskedők szerint a forint viszonylag stabil maradt a belpolitikai hírekhez képest, de megvan a veszélye a későbbi jelentős gyengülésnek, ha a belpolitikai feszültség feloldásaként késedelmet szenved az EU legmagasabb állami költségvetési hiányának csökkentése. A konszenzus jelenleg az euró ellenében 270 forintos forintárfolyamot vetít előre az év végére - ez változatlan a múlt havi előrejelzéshez képest.

Az elemzők továbbra is arra számítanak, hogy jövőre jelentősen lassul a gazdaság növekedése: erre az évre 3,9, a jövő évre 2,4 százalékos növekedést jelez előre a konszenzus. Az államháztartás hiány az elemzők szerint idén a GDP 10 százaléka lesz, jövőre pedig 6,8 százalék - ez lényegében megegyezik a kormány felemelt céljaival. Ez azonban több elemző szerint nem jelenti azt, hogy Magyarország megmenekül hitelminősítése további leértékelésétől. Négy elemző szerint várható, hogy a Moody's leminősíti a magyar állam adósságát.

Molnár Csaba, Napi Gazdaság

fidesz.hu