fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Én csak kiáltok - interjú Orbán Viktorral
2006. szeptember 22., 10:59
- "Ki kell porcióznunk a felelősséget az elmúlt négy évért - hangsúlyozta a Heti Válasznak adott interjújában Orbán Viktor. A Fidesz elnöke úgy gondolja, hamarosan komoly vita fog kibontakozni a jogásztársadalomban arról, hogy mit engednek meg a törvényeink. A beszélgetés idején még a Fidesznek nem volt tudomása, hogy bombamerénylet készül a nagygyűlés ellen.

- Gyurcsány Ferenc úgy tett, mintha örülne, hogy szigorúan titkos szavai nyilvánosságra kerültek. Szerinte ezzel bebizonyosodott, hogy a baloldal és ő szakított a hazugság politikájával, míg a jobboldal és ön nem képes erre.

- Maradjunk komolyak: az történt, hogy a miniszterelnök lelepleződött, a felvétel igazolta a Fidesz korábbi vádját, mely szerint a szocialisták nyílt és szervezett politikai hazugsággal szerezték meg a hatalmat. Ez az állítás immár Gyurcsány Ferenc hangján is hallható. Persze nem azért, mert beismerte a bűnét, hanem mert az ország nyilvánosságát kizárva, egy titkos tárgyaláson szembesítette a valósággal a szocialista frakciót - és aztán a felvétel közkinccsé vált.

- Ön már hetekkel ezelőtt arról beszélt, hogy nem csupán gazdasági, hanem politikai válságban van az ország. Mitől válság egy válság?

- Jelen esetben a kormányfőtől - akin nyilvánvalóan túlléptek az események. Gyurcsány Ferenc nem lehet a megoldás, hiszen ő maga a probléma. Ő döntött úgy, hogy a választások megnyerése érdekében félrevezeti a szavazókat. Megtehette volna, hogy Medgyessy Péter helyére lépve kezelni kezdi a duzzadó államháztartási hiányt. De önös hatalmi érdekből a hazugság politikáját választotta. Most tehát helyre kell állítani a közbizalmat, ez azonban a helyzet őszinte értékelése és a felelősség megállapítása nélkül nem fog menni. Ideje megnyugtatni a hazai és a külföldi közvéleményt, s gondoskodni kell arról, hogy még egyszer ne juthassunk el idáig. A szükséges konzekvenciák levonása az MSZP feladata, de az államfőnek is mindent meg kell tennie azért, hogy a köztársaság demokratikus intézményrendszere ne értékelődjön le a választópolgárok szemében.

- Az MSZP arra kérte, hívja vissza az embereit az utcáról. Ön viszont most készül megtölteni a Hősök terét. Nem fél, hogy olaj ömlik a tűzre?

- A kormánytól ma azt várják az emberek, hogy térjen vissza a rendszerváltás hagyományához, vagyis felhatalmazás nélkül ne hajtson végre népboldogító programot. Az ellenzéktől pedig azt, hogy teljesítse kötelességét és segítsen védekezni a koalíció intézkedéseivel szemben. Azt javasoltam tehát a Szövetségnek, hogy álljunk az emberek oldalára, és tegyünk meg mindent a Gyurcsány-csomag visszavonatása érdekében. Először beadtunk 149 parlamenti módosító indítványt. Ezeket lesöpörték, de ez nem ok arra, hogy feladjuk és magukra hagyjuk az embereket.

- A baloldal többször bizonyította, hogy képes beszorítani a Fideszt a felforgató, ultraradikális jelzők mögé, miközben önmagát a nyugodt progresszió erejeként festi le.

- Ma az országban egyetlen radikális erő van, ez maga az MSZP-SZDSZ-kormány - hiszen önkényes diktátumaival radikálisan felforgatja a kialakult életviszonyokat. Ami pedig az MTV épületének hét eleji ostromát illeti, egyetértek az államfővel, aki szerint elfogadhatatlan az alkotmányos határokat áttörő cselekmények utólagos igazolása, de az is, ahogy a kormányfő cinikusan kitér alapvető morális kérdések elől.

- Az MSZP szerint a háttérből ön szítja az indulatokat - azzal például, hogy rendre illegitimnek nevezi a kormányt.

- A miniszterelnök úrtól tudom, hogy már a Rubicont is átléptem. De vajon ki lépi át a határt: aki lop, vagy aki tolvajt kiált? Én csak kiáltok.

- Az ellenfeleinek az az érdeke, hogy e kiáltások egytől egyig fenyegetőzésnek tűnjenek. Nem érzi néha, hogy jobban járna, ha egy szót sem szólna?

- Egy elvi kérdést tettünk fel magunknak: mindig hallgatni fogunk, amikor ki kellene mondani az igazságot, mert félünk, hogy kifacsarják a szavainkat, vagy a sarkunkra állunk, és ha kell, elszenvedjük a szocialisták pitiáner cseleit? A sarkunkra álltunk, hiszen a kormányból láthatóan a szándék is hiányzik, hogy legitimitásának pótlására békés eszközöket próbáljon bevetni. Legalább érdemi tárgyalásra kellett volna hívnia az egészségügyi, az oktatási, az államigazgatási dolgozókat és a vállalkozókat - ha már az ellenkezőjét akarja tenni, mint amit a tavaszi kampányban vállalt.

- Tizenhét éve - az akkori viszonyok között - radikális beszédet mondott a Hősök terén. Hű lesz a hely szelleméhez?

- Ha hazug világban él az ember, az igazság kimondása radikális tettnek minősül. Most is az igazság védelmében emelek majd szót.

- Más lesz ez a gyűlés, mint az eddigiek?

- Vízválasztó lesz.

- Négy éve még a Kossuth tér volt a vízválasztó.

- Az idő eldönti, hogy a korábbi nagy összejöveteleinknek csak pillanatnyi vagy történelmi jelentőségük volt. Most azonban új helyzet állt elő. A demokráciáról ugyanis mindeddig háromféle előfeltételezéssel élhettünk. Az első, hogy demokráciában nem lehet tönkretenni egy országot. Aztán, hogy ha valaki mégis tönkretenné, elnyeri méltó büntetését. S azt is gondoltuk, hogy a demokrácia elég erős ahhoz, hogy megvédje magát az antidemokratikus törekvésekkel szemben. Előfeltevéseink mára megdőltek, kiderült, hogy demokratikus díszletek mellett is el lehet titkolni a költségvetési tényeket és el lehet adósítani az országot.

- Ergó rossz a demokrácia?

- Nem, csak gyenge.

- Még erősíthető?

- Ez az utolsó szalmaszál, amibe egy magamfajta demokrata kapaszkodhat. Vannak persze, akik kiábrándulnak, mondván: demokratikus viszonyok között nem lehet győzelemre vinni az igazságot. Én úgy gondolom, a XXI. századi EU-tagállam Magyarország meg tudja erősíteni a demokráciáját - például ha az emberek minden adódó alkalommal kifejezik, hogy hisznek benne. És itt nem tehetem meg, hogy ne beszéljek külön a baloldalról. A baloldalnak kétféle, egy demokratikus és egy antidemokratikus énje van. A politikusaik demokratikus elveket képviselő baloldalt kezdtek építeni, de lényegében mindig vállalták a folytonosságot az egypártrendszerrel. 2004-ben újra az antidemokratikus baloldal kerekedett felül - igaz, brókerruhás, jól fésült, a kommunikáció tananyagából jól kioktatott emberek képében. A magyar demokrácia egyik legnagyobb kérdése, hogy a baloldal melyik énje kerekedik felül.

- A tavaszi kampányban ön felsorolta, mi történik, ha nyer a baloldal: adóemelés, vizitdíj, egyebek. Honnan tudta mindezt előre?

- Régóta ismerjük egymást. A Fidesz 1998-ban kármentéssel kezdte a kormányzást: megszüntettük a tandíjat, megfékeztük a gáz- és energiaáremelésben érdekelt nyomásgyakorló csoportokat, ellenálltunk az egészségügy piacosításának, visszahoztuk a Horn-kormány által megszüntetett alanyi jogú családi pótlékot és a gyedet is. Tudtam, hogy ha az idén nem mi alakítunk kormányt, újra előszedik a régi sorvezetőiket.

- Ennyire egyszerű volna a világ?

- Az ő ideális Magyarországukban a nagy tőkeerejű, monopolhelyzetet élvező, a valódi versenyt ellenző cégek gátlás nélkül érvényesítik az érdekeiket. Ott magánnyugdíjrendszer, privatizált egészségügy és tandíj van. A káoszhoz vezető egészségügyi lépések is egyetlen célt szolgálnak: hogy az MSZP-SZDSZ közeli üzleti körök megszerezzék az egészségbiztosítás kasszáját, vagyis hogy a magántőke szívüknek kedves része gyarapodjék.

- Nem lehetséges, hogy a magyar társadalom beletörődött: kényszerhelyzet van, tőkebevonás nélkül nincs jövőnk?

- Az emberek most elkeseredettek, ám még nem adták fel az emberséges Magyarország álmát. Nekünk, demokratáknak az a dolgunk, hogy sohase törődjenek bele az alávetettségbe, hogy mindig legyen jobb alternatíva.

- Az nem beletörődés, hogy nem vonulnak milliók az utcára?

- Sokan az egész politikát - pártostul, kormányostul, parlamentestül - a pokolba kívánják. Azt azért hozzáteszik, hogy lehetőleg az MSZP-sek menjenek elöl. De a kiábrándulás, az elkeseredés átadja majd a helyét a megoldás keresésének. Mert élni kell.

- És a 14. havi nyugdíjat ígérő fideszeseket vajon itt marasztalnák?

- Amellett, hogy az MSZP gondolattal, szóval és mulasztással is vétkezett, valójában cselekedetekkel csalta csapdába a választókat. Törvényt hozott az adócsökkentésről, majd a voksolás után kiiktatta a törvényt, és adót emelt. Az emberek elkeseredettségének legfőbb oka azonban az, hogy eltitkolták előlük az országuk helyzetét, illetve megtagadták tőlük a valóság megismeréséhez való jogot. A cselvetés persze folytatódik: a miniszterelnök ígérete nyomán most azt kell remélnünk, hogy a következő években 8000 milliárd forintnyi pénztömeg hullik majd reánk. Mesebeszéd. A legfelkészültebb uniós tagállamok sem tudják teljes egészében lehívni a rendelkezésükre álló összeget. S jó, ha nem feledjük: az MSZP-SZDSZ-kormány az előző esztendőkben elköltött 2000 milliárd forint privatizációs bevételt és felvett 5000 milliárdnyi hitelt. Ha tehát az elkövetkezendő hét év adósságszolgálatával is számolunk, világossá válik: a pénzt, amit meg akarunk szerezni az EU-tól, a szocialisták már elköltötték. A valódi kérdés tehát, hogy ki tudunke vergődni abból az adósságcsapdából, amibe - a 80-as évek második fele után - másodjára is belelökték az országot. Ez a tény például a mai napig nem nyilvánvaló az emberek előtt.

- Csak mondani kell nekik.

- Van, amit el tudunk mondani, van, amit nem. Arra a kérdésre például, hogy hová tűnt a Ferihegyi reptér eladásából származó közel 500 milliárd, a választások előtt mi sem tudtuk, legfeljebb sejtéseink lehettek. A kormány végig azt állította, hogy adósságot törleszt belőle, de mára kiderült, hogy a nagyobb részét folyó kiadásokra költötte.

- Itt az alkalom, hogy az ellenzék ezeregyedszer is elmondja: ez egy következmények nélküli ország.

- Ennél azért továbbmennék. Ki kell porcióznunk a felelősséget az elmúlt négy évért. Ugyanis semmilyen válságkezelő programot nem fog támogatni a magyar társadalom, ha vele akarják megfizettetni a rossz kormányzás árát. Ez esetben a felelősség nem politikai, hanem jogi és pénzügyi természetű.

- Ismer olyan paragrafusokat, amelyek alapján felállhat egy nemzeti számonkérőszék?

- Úgy gondolom, hamarosan komoly vita fog kibontakozni a jogásztársadalomban arról, hogy mit engednek meg a törvényeink. Mégiscsak fontos közérdekű adatokat titkolt el, illetve hamisított meg a kormányzat.

- Lényegében minden eddigi mondata Fidesz-győzelmet feltételez október elsején. Ami a választások eredményét illeti, néhányszor csalt már a szimata...

- A választás estéjéig nem állíthatok semmi biztosat - politikai szándékait illetően ugyanis kiismerhetetlen a mi népünk, a felmérések pedig inkább összezavarják, mintsem eligazítják az embert. A tét egyébként sem a Fidesz győzelme, hanem a Gyurcsány-csomag visszavonatása. Október elseje csak fölgyorsíthat, esetleg lelassíthat bizonyos folyamatokat. Ha nem sikerül a reformdiktatórikus módszerek helyett reformmegegyezéses utakat választani, ha nem állítanak hiteles embereket a válságkezelő szakmai programok élére, a kormány saját magát emészti el. Az önkormányzati választás eredménye ezt a tényt teszi majd nyilvánvalóvá, vagy - ha a baloldal teljesít jobban - fedi el még egy ideig.

- Léteznek olyan baloldali válságkezelők, akiket a Fidesz hitelesnek fogad el?

- Ma a baloldal olyan kormányt és programot ad az országnak, amit a többség - úgy tűnik - nem támogat. Ez egy politikai szervezet esetében maga a válság. A szocialista aktivisták az elmúlt 16 évben elérték, hogy az MSZP-re nem kizárólag az egykori munkásőrök, pártmunkások és titkos ügynökök szavaznak, hanem összesen mintegy 2,3 milliónyian. Azt a képet alakították ki magukról, hogy a nyugdíjasok vagy a munkaerőpiacról kiszorultak elsősorban tőlük remélhetik jövőjük jobbra fordulását. Miért lenne hajlandó sok ezer MSZP-tag ezt a munkát - egy ember kedvéért - fél év alatt nullára írni? Medgyessy Pétert sem a krampusz vitte el, sorsáról az emberek döntöttek, és saját párttársai váltak meg tőle - pedig végig arról beszélt, hogy a 2004-es európai parlamenti választásnak nem lesznek belpolitikai következményei.

- Vagyis a Fidesz arra játszik, hogy a sajátjai szedjék le Gyurcsányt?

- A politikának megvannak a maga törvényei: ha például a társadalom a védekezés útjára lép, minden kormányzati terv káoszba fullad.

- Rezisztenciát hirdet?

- A védekezés nem politikai kérdés, hanem életösztön. A kamatadó ellen például úgy védekeztek az emberek, hogy - eddig több száz milliárd értékben - befektetési jegyekbe vitték át a pénzüket. A vállalkozók szintén a legális ellenállás formáját választják, amikor Szlovákiába telepítik át cégeiket. A tanulság, hogy nem lehet egy társadalmat boldoggá tenni a saját akarata ellenére - az összes reformdiktátornak ez okozta a vesztét.

- Ha az unió végül zöld utat enged a konvergenciaprogramnak, mégis hogyan lehetne visszavonatni az azt megalapozó Gyurcsány-csomagot?

- Brüsszel azt várta-várja Magyarországtól, hogy valóságos adatokat közöljön, illetve gazdaságpolitikájából tükröződjék az a szándék, hogy előbb vagy utóbb csatlakozni akar az euróhoz. A kormány nemrég lejelentette az uniónak, hogy utolsóként akarunk csatlakozni. Márpedig az a hely minden versenyben kiadó. Vagyis Brüsszel nem mond véleményt a kormány megszorító politikájáról. Abban a pillanatban azonban - praktikusan október elsején -, amikor már nemcsak az ellenzék véleménye, nemcsak a közvélemény-kutatások summázata, hanem egy országos választás eredménye is azt üzeni, hogy változtatni kell, a koalíció új helyzetbe kerül. A legkényelmesebb módja a visszalépésnek, ha elfogadják Kósa Lajos önkormányzati ellensúlyra vonatkozó javaslatát. Ez a megoldás létrehozhatja a megegyezést egy új válságkezelő program körül - melynek alapja nem az adóemelés, hanem a -csökkentés.

- A Schmidt Mária, Matolcsy György és Martonyi János által felvetett "új nemzeti kerekasztal"-gondolat megfeleltethető az önkormányzati testületnek?

- Nem. Míg egy nemzeti kerekasztal csak politikai megállapodásokat köthet, az önkormányzati ellensúlynak vétójoga lenne költségvetési és fejlesztési kérdésekben. Ám természetesnek tartom, hogy a magyar értelmiség nem tudja tétlenül nézni a felhatalmazás nélküli kormány és a vele szemben védelemre berendezkedett társadalom közötti szembenállást, és keresi a kiutat.

- Biztos abban, hogy egyértelműen ki lehet majd olvasni az önkormányzati választás eredményéből, hogy ki kivel áll szemben? Akad olyan megye, ahol 14 párt vagy civil szervezet - köztük nyolc-tíz jobboldali színezetű - versenyez egymással.

- A pártok általában a választási matematika szerinti legokosabb magatartást követik a listaállításkor, néha azonban személyi ellentétek szülik a jelölttöbbszöröződést. Egy dolog biztos: aki az MSZP-vel szemben foglal állást, egyben kifejezi az igényét, hogy a politikai elit térjen vissza az őszinte és egyenes beszédhez.

Bódis András, Heti Válasz
fidesz.hu