Jelenleg Svájc után Finnország és Svédország a leginkább versenyképes gazdaság a világon, megelőzve Dániát, Szingapúrt és az Egyesült Államokat. Az első tíz ország között ezután Japán, Németország, Hollandia és Nagy-Britannia következik. A 125 ország közül a legutolsó Angola, amelyet Burundi és Csád előz meg az utolsó helyeken.

Magyarország - a 40. helyezett Litvánia és a 42. Olaszország között elhelyezkedve - jó véleményeket kapott a technológiai fejlettség és innováció terén, gyakorlatilag egy szintre kerülve fejlett ipari államokkal. A világ üzleti közössége kedvezően értékeli egyebek között a tudományos kutatóintézetek minőségi tevékenységét, a jól képzett kutatók és mérnökök magas arányát, a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmét, valamint a gyümölcsöző egyetemi együttműködéseket.

Kedvezőtlennek tartják viszont az évek óta magas államháztartási hiányt és az ezzel kapcsolatos makrogazdasági sebezhetőséget. Az intézményi keretek - bár jobb megítélést kaptak mint számos más új EU-csatlakozónál - szintén számos tényező tekintetében adnak okot aggodalomra az üzleti körök szerint: így a kormány viszonyát nem ítélik teljesen pártatlannak az üzleti szféra különböző szereplőivel szemben, kifogásolják a kormány nem kellően hatékony tevékenységét és a mindent átható bürokráciát.

A legtöbb nyugat-európai ország nagyjából stabil teljesítményt mutat az előző évhez képest a versenyképesség tekintetében, Olaszország viszont több helyet visszacsúszott - a 38. helyről a 42-re - elsősorban tartós makrogazdasági és intézményrendszeri gyengesége miatt.

Az újonnan csatlakozott uniós államok közül Észtország áll a legelőkelőbb helyen a listán, a 25-en, tavaly a 26. volt. Csehország a 29., megőrizve tavalyi helyezését, Szlovénia a 33., a tavalyi 30. helyezés után. Lettország a 36. - tavaly 39. volt - Szlovákia a 37., a tavalyi 36. hely után. Litvánia a 40., - tavaly a 34. volt - Lengyelország a 48., a tavalyi 43. helyről visszacsúszva.

MTI - fidesz.hu