- Elnök úr, hét hónappal a választások után hogyan értékeli a magyar kormány külpolitikáját?

- A balliberális kormányzat külpolitikáját beteges elhatárolódás jellemzi. Azt szeretné bebizonyítani a közvéleménynek, hogy az elmúlt négy esztendőben a jobboldali kormány hibát hibára halmozott, s a Fidesz miatt romlott meg a viszony az USA-val éppen úgy, mint Oroszországgal és a környező államokkal. Vagyis éppen ideje volt, hogy egy olyan megváltó érkezzék Kovács László személyében, aki normális mederbe tereli külügyeinket. Ez természetesen nem felel meg a valóságnak, a polgári kormány számos sikert ért el a külkapcsolatok ápolásában, mégpedig úgy, hogy a magyarság érdekeit szem előtt tartva hozott meg döntéseket, például a státustörvénnyel.

- Úgy véli, hogy a kormányváltás után olyan irányt vett külpolitikánk, ami nem a magyar érdekeknek kedvez?

- A státustörvény ügyében zajló tárgyalások egyértelműen jelzik, hogy a jelenlegi kormány rossz úton jár. A külügyet irányítók olyan megegyezésre törekszenek a státustörvény kapcsán, ami a környező államok vezetőinek megfelelő, holott a helyes megoldás az, ha ez a törvény számunkra jó, a többi érdekelt állam számára pedig elfogadható. Mi ezt az álláspontot képviseltük, s tények bizonyítják, ez a következetesség nem akadályozta a kapcsolatok javítását. Mindenesetre szomszédainkban most az a kép alakulhat ki, hogy ha Magyarországot baloldali kormány irányítja, defenzívába szorítható.

- Éles vitát folytatnak a jobb- és baloldali politikusok Magyarország NATO-szerepvállalásáról is. A Fidesz, amelynek ön alelnöke, miként vélekedik magyar alakulatok afganisztáni állomásoztatásáról?

- Mindig határozottan kiálltunk amellett, hogy hazánk teljesítse a NATO-tagsággal járó kötelezettségeit. Ám azt az ötletbörzét, amivel a mai kormány előáll, nem tudjuk elfogadni. Ma azt látjuk, hogy a kormányzat valamit mindenképpen fel akar ajánlani, hogy bizonyítsa, jó NATO-szövetséges, ám politikájából hiányzik egy világosan kiismerhető, átfogó stratégia. Mi ezt bíráljuk. Valamint azt is kifogásoljuk, hogy számos fontos kérdésben nem kapunk megfelelő tájékoztatást. Például nem tudható pontosan, milyen lépéseket is fontolgat a kormány egy esetleges iraki háború esetén, de az is talány, hogy igazak-e a híresztelések, miszerint hazánk területére amerikai védelmi rakétákat telepítenének be.

- A külpolitika legaggasztóbb hírei napjainkban a terrorizmusról szólnak. Ön szerint hazánk, mint a NATO tagja, mennyire van veszélyeztetett helyzetben?

- A 2001 szeptemberi, New Yorkot ért terrortámadás után valóban nagyon fontos egy olyan, egész világot átfogó stratégia kidolgozása, amellyel eredményesen harcolhatunk a terrorizmus ellen. Nagy pozitívum, hogy az azóta eltelt időszakban mind markánsabban rajzolódnak ki az együttműködés formái, egyre sokrétűbb a különböző, terrorizmus ellen szövetkező államok, titkosszolgálatok és a belbiztonsági szervek kapcsolata. Bár Magyarország jelenleg semmivel sincs veszélyeztetettebb helyzetben, mint bármelyik más NATO-tagállam, természetesen mindent el kell követnünk az újabb terrortámadások megelőzése érdekében. Sajátos feladatunk is van - különösen fontos, hogy még határozottabban fellépjünk az illegális kereskedelemmel szemben, ami a Balkánon áthaladva éri el országunkat, ugyanis ez számtalan kockázati tényezőt rejt magában.

Bátyi Zoltán - Délmagyarország online
Fotó: Miskolczi Róbert