Szergej Lavrov orosz külügyminiszter követelte a tisztek azonnali szabadon engedését, és jelezte: Moszkva "minden rendelkezésére álló eszközzel" igyekszik ezt elérni. Lavrov szahalini nyilatkozatában "az oroszellenes politika sokadik megnyilvánulásaként" értékelte a letartóztatásokat, okot látva arra, hogy "a BT foglalkozzon a problémával". Oroszországnak a BT és az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) elé kell vinnie az ügyet, ha Grúzia nem engedi szabadon katonáit, s nem ad kimerítő magyarázatot letartóztatásukra - mondta Konsztantyin Koszacsov, a duma külügyi bizottsági elnöke az Interfaxnak.
Vano Merabisvili grúz belügyminiszter szerdán azt mondta, hogy az orosz katonai felderítés négy olyan tisztjét tartóztatták le, akik kémkedésben és provokációs akciók szervezésében vettek részt. Csütörtökön még két katona letartóztatásáról adtak hírt tévéállomások. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy négy tisztet és egy sofőr-zászlóst vettek őrizetbe Tbilisziben és a Fekete-tenger-parti Batumiban. A letartóztatott tisztek "tevékenysége információk szerzésére összpontosult a NATO-együttműködési programról, az energiabiztonságról, a politikai ellenzékről, a fegyverimportról s a vasúti és tengeri közlekedésről" - mondta Merabisvili. Az orosz katonákon kívül letartóztattak tucatnyi grúz állampolgárt is, akik között állítólag orosz és örmény nemzetiségűek is vannak. Merabisvili szerint a kémhálózatot Örményországból irányította egy orosz ezredes.
Ivanov méltatlankodott, amiért az orosz tiszteket tavalyi terrorcselekményekben való részességgel is vádolják, holott közülük hárman csak három hónapja érkeztek Grúziába. A grúz hatóságok követelték még egy, szintén kémkedéssel gyanúsított orosz tiszt átadását is kihallgatás céljából. A grúz rendőrség szerdán körülzárta a Grúziában lévő orosz csapatok tbiliszi főhadiszállását, ahol a diplomáciai státust élvező alezredes tartózkodhat. A tbiliszi orosz főhadiszállásról Batumiban és a török határmelléki Ahalkalakiban lévő két bázist irányítják. Ezek még a szovjet időkből maradtak fenn, de kiürítésük folyamatban van, és
2008-ban befejeződhet Moszkva kötelezettségvállalása szerint.
Ivanov kijelentette: a letartóztatásokkal és a "kiagyalt" vádakkal Tbiliszi arra törekszik, hogy "megfossza törvényes státusuktól a Grúziában lévő orosz katonákat és békefenntartókat, és maximális szintre fokozza a szembenállást". Grúzia "túlzott reagálásra akarja provokálni" Oroszországot, amely azonban "adekvát" válaszlépéseket fog tenni - toldotta meg Ivanov, aki szerint Grúziában a (Joszif Sztálin szovjet diktátor) 1937-es (tömeges politikai megtorlásait) idéző hangulat uralkodik. Mihail Szaakasvili grúz elnök, aki 2008-ra tervezi hazája NATO-csatlakozását, fogadkozott, hogy eléri az 1990-es évek elején háborúval elszakadt két szakadár régió, Abházia és Dél-Oszétia visszacsatolását Grúziához. Szaakasvili szerdán a Kodori-szoros grúz ellenőrzés alatti felső szakaszát átkeresztelte Felső-Abháziának, és felavatott egy épületet, amelyet egy Tbiliszi által támogatott abház kormány székházának szánnak. Emellett Grúzia Ukrajnával, Azerbajdzsánnal és Moldovával együtt elhatározta közös békefenntartó-rendőri erők létrehozását abból a célból, hogy felváltsák az orosz békefenntartókat az abháziai és dél-oszétiai (akárcsak a karabahi és Dnyeszter menti) konfliktusövezetben.
MTI - fidesz.hu