Továbbra sem szűnt meg a költségvetési kozmetikázás - derül ki egy szeptember közepén megjelent közbeszerzési felhívásból. A kormány ugyan azt vállalta a Brüsszelben már-már elfogadott konvergenciaprogramban, hogy ezentúl a valós folyamatoknak megfelelő költségvetési számokat mutatja be, ám az államigazgatás bűvészei nem fejezték be pályafutásukat - írja a lap.

Az elmúlt években a mindenkori kormányzat kommunikációja nagyban épített a büdzsén kívül elszámolt tételek egyenlegjavító hatására, vagyis megfelelő trükköket alkalmazva kiadásokat nem tüntettek fel az elszámolásokban, így az államháztartás hiányát és adósságát kisebbnek láttatták a valóságosnál. A legismertebb és legkorábbi mutatvány az autópálya-építések árának eltüntetése volt. Ez nem vált be: az évi 200-300 milliárdos kiadást nem lehetett az uniós statisztikusok és az elemzők szeme elől egyszerűen elvarázsolni - a tétel évről évre megjelent a hiánymutatókban.

Bár Gyurcsány Ferenc kormányfő a konvergenciaprogram készítésekor elhatározta, hogy a valós folyamatokat kívánja bemutatni, a trükkök élnek tovább - a kormányfő alá közvetlenül tartozó kancellárián is. Igaz, most már nem a nagy kiadások eltüntetéséről lehet szó, csak kisebbekről. A kis csalások nem látványosak, így kisebb a lebukás veszélye is - írja a Népszabadság.

Erre lehet példa a lap szerint a szeptember közepén megjelentetett felhívás. A kancellária 20-28 ezer speciális, a készenléti szervek - rendőrség, határőrség, mentők, tűzoltók, katasztrófavédelem - által használható új Tetra rádiókészülék és 23-32 ezer ezekhez készített tartozék beszerzésére írt ki pályázatot. Az egységes digitális rádiótáv-közlő rendszer (EDR) a korábbi, korszerűtlen URH-hálózatokat váltja, kiépítését és üzemeltetését a Magyar Telekom leánycége, a Pro-M Zrt. nyerte el tavaly, közbeszerzési pályázaton. A szolgáltató ugyan biztosít 14 ezer készüléket, ám ez az ország minden készenléti szervének felszerelésére már nem elég. Korábban is szó volt arról: a kabinet maga vásárolja meg a maradék mintegy 28 ezer készüléket - a mostani pályázat erről szól. A Napi Gazdaságnak Meichl Géza, a MeH EDR-irodájának vezetője korábban azt mondta: kezdetben azért nem szerezték be a teljes mennyiséget, mert a felmerülő igények kielégítéséhez a többi végberendezés-gyártónak is lehetőséget kívántak biztosítani.

Csakhogy a kabinet, ahelyett hogy egyszerűen megvenné a rádiókat, inkább részletfizetésben gondolkodik. A speciális fizetési konstrukció egyértelmű előnye, hogy így a költségek csak 3 év alatt jelentkeznek, és nem az idei büdzsében. Legalábbis kiadási szinten, első ránézésre. Valójában ezt így nem lehetne elszámolni: a Gripen-beszerzés mutatta meg, hogy bármilyen rafinált szerződés, tartós bérleti konstrukció esetén az EU azonnal rendes bevásárlássá minősíti az akciót, ha csak felmerül az állami tulajdonlás lehetősége. Igaz, jelen esetben nem 200, hanem csak 3-5 milliárdot rejtenének el, ha sikerül.

Népszabadság, MNO - fidesz.hu