Noha a két ország kapcsolata az elmúlt másfél évtizedben sem volt felhőtlen, minden eddiginél feszültebbé vált a helyzet, miután a múlt héten kémkedés és terrorizmus vádjával a grúz hatóságok letartóztattak négy orosz tisztet. Az orosz hadsereg Kaukázuson túli egységeinek (GRZV) szolgáló két alezredes, egy ezredes, valamint egy őrnagy kiadatását Tbiliszi megtagadta. Moszkva válaszul leállította a haderőkivonást az országból. (Egy idén márciusban kötött megállapodás alapján az orosz katonák 2007 végéig hagyták volna el Grúziát.)

Moszkva gazdasági szankciókkal is sújtja az álláspontja szerint háborús provokációt folytató Grúziát. A vízumok kiadása mellett leállítja az országból Grúziába irányuló pénzátutalásokat is. (Orosz becslések szerint ez eléri a kétmilliárd dollárt, a hivatalos adatok szerint az összeg évi 320 millió dollárt tesz ki.) Tegnap óta pedig lezárta a moszkvai grúz nagykövetséghez vezető utat is, előzetes megbeszélés nélkül grúz állampolgárokat sem engedve az épületbe.

Emellett felmerült, hogy Moszkva leállítja a földgáz- és kőolajszállítást is. (A télen egy oroszországi vezeték robbanása nyomán Grúzia már ízelítőt kapott az energiahordozók hiányából. Az akció orosz vélemény szerint baleset, a grúz elnök, Mihail Szaakasvili szerint viszont szándékos akció volt.) Tbiliszi abban bízik, hogy Iránból és Azerbajdzsánból pótolni tudja a kieső mennyiséget.

Az idén Oroszország már kitiltotta a grúziai bort és ásványvizet az orosz piacokról. Ez jelentős érvágás volt a grúz gazdaságnak, ennek ellenére túlzottan optimistának tűnnek Szaakasvili kijelentései, amelyek szerint a legnagyobb csapást már elszenvedték, így súlyosabb veszteség már nem érheti őket.

A három éve Eduard Sevarnadzét a "rózsás forradalommal" leváltó elnök Moszkva szerint az Egyesült Államok támogatását élvezve élezi a konfliktust Oroszországgal. A nézeteltérés alapja a hivatalosan Grúziához tartozó, a gyakorlatban azonban 13 éve független Dél-Oszétia és Abházia kérdése. Tbiliszi szerint Moszkva "lappangó annexiót" folytat ott szolgáló békefenntartói révén. Moszkva tagadja a vádakat, bár ma már nem csak hallgatólagosan áll ki a két - Oroszországhoz csatlakozni kívánó - ország függetlensége mellett. Montenegró és Koszovó példájára hivatkozva hangoztatja a nemzeti önrendelkezés jogát.

Képviselőit magas szinten fogadja, nyáron pedig tudomásul vette, hogy Abházia moszkvai képviselője nagyköveti státust kapott. (A blokád a két területet nem is érinti. Az itt élő összesen 285 ezer lakos 90 százaléka orosz állampolgár, a hivatalos fizetőeszköz a rubel.) Abházia el is állt a Tbiliszivel folytatott tárgyalások folytatásától, követelve, hogy Grúzia vonja ki a korábban demilitarizált Kodori-szorosból a két és fél ezer katonáját, akiket a közelmúltban vonultatott be.

Kétségtelen, hogy a grúz vezetés - a "héjának" titulált védelmi miniszterrel az élen - provokatív nyilatkozataival nem a helyzet enyhülésén dolgozik. Névtelenül nyilatkozó orosz illetékesek már egy Grúzia elleni háborút sem zárnak ki.

Fegyvert szállít Grúziának Magyarország - állította Vlagyimir Zsirinovszkij tegnapi sajtótájékoztatóján. Az orosz alsóház alelnöke ezzel a védelmi miniszter múlt heti kijelentését erősítette meg, igaz, Szergej Ivanov akkor azt mondta: egyes új NATO-tagok szovjet gyártmányú fegyvereket juttatnak a dél-kaukázusi országba, megszegve ezzel a Moszkvával kötött korábbi szerződéseket. A duma Liberális Demokrata Pártjának populista elnöke éles kirohanásokkal reagált lapunk erre vonatkozó kérdésére. Zsirinovszkij szerint Magyarország mellett a többi egykori szocialista ország is Tbiliszi "beszállítója". Véleménye szerint az egyetlen lehetőség Grúzia lerohanása, amit meg kell tenni, mielőtt a NATO vonulna be a kaukázusi országba.

nol.hu - fidesz.hu