A bizottsága a szeszesitalok meghatározásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló európai bizottsági rendelettervezetről voksolt. A szavazást a vodka meghatározása kapcsán szokatlanul intenzív lobbitevékenység előzte meg, amelyet az európai sajtó csak vodkaháborúként emleget - emlékeztet a közlemény.

A vodka esetében ugyanis az Európai Bizottság - a legtöbb szeszesitaltól eltérően - nem határozta meg, hogy milyen alapanyagokból készülhet. Ez Glattfelder szerint csupán néhány nagy szeszesitalgyártó multinacionális cég érdekeit szolgálná, mert lehetővé tenné az EU-n kívüli importból származó alkohol felhasználását a vodkagyártásban. Egyes harmadik országokban, főként Brazíliában, ugyanis olcsón, nagy mennyiségben állítanak elő nádcukorból alkoholt.

Ezzel szemben a hagyományos vodkagyártó országok, így Svédország, Finnország, a balti államok valamint Lengyelország arra törekednek, hogy vodkát csak meghatározott alapanyagból, gabonából és burgonyából lehessen készíteni. Ez részben megegyezik a magyar érdekekkel is: mivel hazánk gabonából jelentős felesleget termel, alapvető érdek, hogy a gabonafélék szeszipari felhasználását elősegítsék, és ne harmadik országokból, elsősorban Brazíliából érkező alapanyagokból készítsék a szeszesitalokat az EU-ban. Eleinte úgy tűnt, hogy ez a javaslat nem fog többséget szerezni a bizottságban. Glattfelder ezért, annak érdekében, hogy támogatókat szerezzen, kiegészítette a fenti felsorolást a cukorrépából készült melasszal (cukorgyártás mellékterméke), amit egyébként Magyarországon régóta használnak vodkagyártásra. Ezt a kompromisszumos javaslatot fogadta el végül az Európai Parlament szakbizottsága. Úgy tűnik, ezt támogatja a soros EU-elnökség, Finnország is a tagországok kormányait képviselő tanácsban, amely végső soron dönteni hivatott az ügyben.

Gyakorlatilag a vodka az egyetlen tömény szeszesital, amelynek a fogyasztása növekedett az EU-ban az elmúlt időszakban - emlékeztet Glattfelder Béla.

MTI - fidesz.hu