"A megállapodások lehetőségei a politikai pártok között jelentősen beszűkültek az elnök ezért aktívabb lesz az új kormányról folytatott tárgyalásokon" - nyilatkozta szerdán reggel a közszolgálati Cseh Televízióban Ladislav Jakl, az államfő titkára és legfőbb tanácsadója. Václav Klaus jelenleg ázsiai körúton van, ahonnan a hét második felében tér vissza Prágába. Jakl szerint Klaus haladéktalanul elfogadja a Topolánek-kormány lemondását, s egyben felkéri, hogy ügyvezető kabinetként az új kormány megalakulásáig maradjon hivatalában. Topolánek kedden este a rádióban megerősítette: kormánya várhatóan jövő szerdán nyújtja be lemondását. "Klaus megvárja a részleges szenátusi és a helyhatósági választásokat, majd csak azután nevezi ki a kormányalakítással megbízott új kormányfőt" - jegyezte meg az államfő titkára. A részleges szenátusi és helyhatósági választásokra október 20-án és 21-én kerül sor.
Ki kap másodikként kormányalakítási megbízatást egyelőre nem tudni. Topolánek bízik abban, hogy ez újra ő lesz, esetleg a polgári demokraták más képviselője. Jirí Paroubek, volt miniszterelnök és a júniusi választáson második helyen végzett Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke viszont úgy véli, hogy most őt illetné meg a kormányalakítási kísérlet. A cseh médiák szerint Klaus azt szeretné, ha a polgári demokraták és a szociáldemokraták valami módon megegyeznének, akár egy szakértői kormány felállításában is.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Libor Ambrozek, volt környezetvédelmi miniszter, kereszténydemokrata képviselő, aki kedden a bizalmi szavazásnál tartózkodott, kedden este bejelentette: bizonyos feltételek mellett hajlandó lenne támogatni Jirí Paroubeket. Miután a 200 tagú képviselőházban a jobboldalnak és a baloldalnak egyaránt 100-100 mandátuma van, ez azt jelentené, hogy a baloldal minimális fölényt szerezne a parlamenti alsóházban. A keddi bizalmi szavazáskor a kereszténydemokraták összesen három képviselője hagyta el az üléstermet, ami hivatalosan tartózkodásnak minősül. Ambrozek mellett köztük volt Miroslav Kalousek, volt pártelnök is.
A júniusi választás eredménye alapján kialakult két oldal közti erőegyensúly következménye, hogy Csehországnak négy hónappal a voksolás után sincs kormánya. A Topolánek-kormány volt a rendszerváltás után az első olyan cseh kabinet, amely nem kapott bizalmat a parlamenttől. Az alkotmány szerint három kormányalakítási kísérletre van lehetőség, majd feloszlik a parlament és kiírható az új választás.
MTI - fidesz.hu