fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Az ET a kisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadását sürgeti
2006. október 4., 19:39
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szerint a nemzeti kisebbségek védelme, jogaik előmozdítása hozzájárul mind a politikai és társadalmi stabilitás, mind pedig a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzéséhez. Éppen ezért a testület egy szerdán megvitatott jelentésben felszólította mindazon ET-tagállamokat, amelyek még nem írták alá, illetve nem ratifikálták a több mint 10 éve elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezményt, hogy ezt tegyék meg, méghozzá mindenféle korlátozó rendelkezés nélkül.

Az Európa Tanács - az emberi jogokkal és a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó nemzetközi szervezet - egyik legfőbb feladatának tartja a kisebbségek helyzetének javítását. E téren volt óriási eredmény az 1994 novemberében elfogadott, s végül négy évvel később életbe lépett kisebbségvédelmi keretegyezmény - amelyet azonban az ET 46 tagállamából 4 mind a mai napig nem ratifikált, másik 4 pedig eleve alá sem írt. A Európa Tanács egyik vezető szervének számító parlamenti közgyűlés legutóbb 2003-ban foglalkozott ezzel a kérdéssel, de hiába tett akkor is hasonló felszólítást, nem sok sikert ért el. Ez a kudarc magyarázza, hogy most szerdán újra napirendre tűzték a kérdést.

A jelentés külön is elemzi annak a négy országnak az érvrendszerét, amelyek alá sem írták a dokumentumot. Ez a kérdés azért különösen fontos, mert köztük van két, Európában komoly szerepet játszó, jelentős lélekszámú állam, Franciaország és Törökország is. (Rajtuk kívül még Andorra és Monaco tartozik ide, az aláírt, de még nem ratifikált államok csoportját pedig Belgium, Luxemburg, Görögország és Izland alkotja.)

A franciák arra hivatkoznak, hogy alkotmányuk szerint nemzetük egységes és oszthatatlan, ami lehetetlenné tesz bármiféle megkülönböztetést - ráadásul jogrendszerük szerint eleve tilos bármely olyan nemzetközi egyezményhez csatlakozniuk, amely faj, vallás, nemi vagy etnikai hovatartozás alapján azonosít csoportokat. (Itt tehát szakértők szerint hiábavaló az európa tanácsi felszólítás, aligha várható változás.)

A törökök azzal magyarázzák az aláírás elmaradását, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye tiltja a diszkriminációt, s ezt ők alkalmazzák. Ráadásul a keretegyezmény csak az etnikai kisebbségekről szól, a bevándorlás nyomán létrejövő "új" kisebbségekkel nem foglalkozik, miközben Törökország a Nyugat-Európába költözött, ott dolgozó több millió török jogainak védelmét tartaná a legfontosabbnak. Végül ami Andorrát és Monacót, ezt a két mikroállamot illeti, ezek abban a sajátos helyzetben vannak, hogy az őslakosság az elmúlt évtizedek nagy bevándorlásának köszönhetően immár kisebbségbe került saját hazájában. Azaz ha a kisebbségek helyzetét akarnák javítani, az őslakosokat kellene fokozott védelemben részesíteni.


MTI - fidesz.hu