"A kormány politikája mellett ez a bizalmi szavazás szól a miniszterelnök személyéről is" - mondta a kormányfő.

Az MSZP és az SZDSZ kinyilvánította, hogy támogatja a miniszterelnököt. A bizalmi szavazáson jelen lesz valamennyi ellenzéki frakció is, bár a Fidesz és a KDNP korábban azt jelezte, nem vesznek részt a voksoláson, de az államfő intésére megváltoztatták álláspontjukat.

A 386 fős Országgyűlésben az MSZP-SZDSZ koalíció 210 mandátummal rendelkezik; a kormány iránti bizalom kinyilvánításához a megválasztott képviselők többségének támogatása szükséges.

A pénteken sorra kerülő bizalmi szavazáson - az MDF javaslatára - név szerinti, nyílt szavazással döntenek a Gyurcsány kormányáról.

Az alkotmány szerint a bizalmi szavazást a kormány javasolhatja miniszterelnöke útján az Országgyűlésben, és amennyiben a szavazáson nem kapja meg a többséget, köteles lemondani. Ezután korlátozott jogkörű, ügyvezető kormányként folytatja munkáját az új kabinet megalakulásáig.

Ebben a helyzetben a köztársasági elnök feladata a lehető legrövidebb időn belül lefolytatni a szükséges egyeztetéseket a parlamenti pártokkal, és ezek alapján a Ház elé terjeszteni az új miniszterelnök-jelölt személyét, aki várhatóan bírja az Országgyűlés többségének bizalmát.

Az alkotmány rendelkezik arról is, hogy amennyiben a miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választják meg a képviselők, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést és ezzel egyidejűleg új általános parlamenti választásokat írhat ki.

Az Országgyűlés Házszabálya a bizalmi szavazásról úgy rendelkezik, hogy a vitát és a szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. A bizalmi szavazás kezdeményezését nem kell megtárgyalni a bizottságoknak, illetve módosító javaslatot sem lehet hozzá fűzni.

A bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány fogalma a korábbi alkotmányban vagy alkotmányerejű jogszabályokban nem volt ismert - mondta az MTI érdeklődésére Pesti Sándor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Politikatudományi Intézetének adjunktusa.

Hozzátette: sem az 1848-as áprilisi törvények, sem az 1920. évi I. törvény nem tartalmazta ezt a fogalmat, ahogy a szocialista alkotmány sem.

Pesti Sándor elmondta, ennek ellenére a magyar történelemben háromszor, 1905-ben, 1910-ben és 1938-ban fordult elő, hogy a magyar parlament nem nyilvánított bizalmat a kormánynak.

A szocialista-szabaddemokrata koalíció történetében másodízben remeg meg a kormányfő széke. Az MSZP-nek az Európai Parlamenti választáson elszenvedett katasztrofális veresége után a kormánytöbbség megbuktatta Medgyessy Péter kormányfőt, és utódjául bizalmasából bírálójává előlépett miniszterét, Gyurcsány Ferencet választotta meg (Medgyessy nem várta be a szocialisták által bejelentett bizalmatlansági indítványt, lemondott székéről).

Az ELTE adjunktusa kitért arra, hogy a jelenlegi alkotmányba 1989-ben került be a bizalmi szavazásról szóló rendelkezés, és a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett bizalmi szavazás lesz az első ilyen országgyűlési aktus a rendszerváltás utáni magyar parlamentarizmus történetében.

A kérdés az, hogy a koalíciós pártok képviselői - különös tekintettel a tönkrevert SZDSZ-re - megjelennek-e a szavazásnál, és vállalják-e a vállalhatatlant: Gyurcsány Ferencet. Jánosi György szocialista képviselő már jelezte nem döntött még, hogy jelen lesz-e a választásnál. Álláspontja követőkre találhat...


MTI - fidesz.hu