Nem az a megoldás, hogy mindenkit általában megsarcolnak, ahogy szerinte most a jelenlegi kormány teszi, hanem a nagy jövedelem-tulajdonosokkal kell megegyezni - tette hozzá Orbán Viktor.
- Rettenetesen szubjektív és közismert a hasonlat: Gyurcsány Ferenc ül egy piros sportautóban, Orbán Viktor egy narancs színűben, száguldanak egymással szembe, és az egyik félnek félre kellene rántania a kormányt. A mostani helyzetben úgy tűnik, valakinek engednie kellene a továbbhaladáshoz. Mi történik?
- Itt most nem személyes presztízsharcról, nem agancsviadalról és nem szkanderről van szó, és a helyzet ilyen értelmezését félrevezetőnek tartom. Ellenben szó van arról, hogy itt egy ország tízmillió polgárával, amely egyszerre szenved egy pénzügyi és egy közelgő gazdasági válságtól, egy nyilvánvaló politikai válságtól és egy súlyos erkölcsi kihívástól - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.
- Az, hogy ezt ki hogy értékeli, nyilván politikai oldaltól is függ.
- Igen, de az, hogy kinek van igaza, az nem függ tőle. Tehát ahhoz, hogy megtaláljuk a kiutat ezekből a válságokból, ráadásul egyszerre találjuk meg a kiutat a politikai, az erkölcsi és a gazdasági válságból, ez a feladata a politikusoknak, nem pedig az, hogy egymással viaskodjanak. Mi azon dolgozunk, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és jómagam is, hogy megnyissuk az utat a megoldások előtt.
- Akkor nézzük a lehetséges forgatókönyveket: tegyük föl, távozik Gyurcsány Ferenc és kormánya is, és jön az önök által elképzelt szakértői kormány. Dolgoznak-e már a szakértői kormány listájának összeállításán? Úgy tudom, vannak fideszes politikusok megbízva, Varga Mihályt, illetve Matolcsy Györgyöt is megkérték arra, hogy keressen a gazdaságban szakembereket.
- A következő a helyzet: valóban, a kiindulópont az, amit ön mond. Gyurcsány Ferencnek menni kell. Magyarország nem válhat egyetlen, hatalmához, székéhez tíz körömmel ragaszkodó személy foglyává.
- Csakhogy Gyurcsány Ferencnek nyilván más a véleménye.
- Igen, de most én adok interjút, tehát, ha megengedi, nem tudok beszámolni Gyurcsány Ferenc véleményéről, csak a sajátomról.
- Csak ha ő nem dönt úgy, ahogy ön gondolja, akkor nyilván nem teszi meg ezt a lépést.
- Ha megengedi, én inkább mégiscsak a saját véleményemnél maradnék. Tehát, a helyzet úgy fest, hogy ma a gazdasági, erkölcsi és politikai válság megoldásának útjában egyetlen akadály áll, az egész ország Gyurcsány Ferenc foglya. Ezen a helyzeten változtatni kell. Nekem meggyőződésem, hogy ez az ország érdeke, de egyben a szocialista párt érdeke is. Előbb-utóbb, hogy pontosan mikor, ezt én nem tudhatom, de erre ők is rá fognak ébredni.
- De kit ért ön az egész országon? Ezt csak azért kérdezem, mert az egyik legfrissebb Medián közvélemény-kutatás szerint, a többség nem gondolja úgy, hogy Gyurcsány Ferencnek mennie kellene, és a többség úgy gondolja - és ez nyilván persze politikai oldalak szerint erőteljesen megosztott -, hogy nem helyes az, hogy a Fidesz az utcára hívja az embereket demonstrálni, ha nem távozik a kormányfő.
- Először is, minden tiszteletem természetesen a fölméréseket végző cégeké, de kicsit nevetségesnek tartom a mostani színre lépésüket. A legfrissebb közvélemény-kutatás nem ez, a legfrissebb közvélemény-kutatás vasárnap történt, és nem egy telefonos fölmérés volt, hanem négymillió ember szavazott. Egy politikai válság kellős közepén szavazott, ráadásul a miniszterelnök rákényszerült arra, hogy beismerje, hogy az ország az önkormányzati választáson a kormányzati politikáról is véleményt mondott. Ez szerintem is így van, és ez a vélemény egyértelmű, nem lehet nem kiolvasni az eredményekből.
- Önnek teljesen igaza van ebben, hogy erről is véleményt mondott az ország, viszont ennek semmiféle, a kormányra vonatkozó közjogi vonatkozása nincsen.
- Tévedés, közjogi kényszere nincsen, de erkölcsi következménye van. Az a helyzet, hogy nem egyszerűen ellenzéki győzelem született, olyan szokott történni máskor is. Itt egy olyan arányú elsöprő győzelem született, egy mindent felülíró győzelem született, amire 1990 óta a magyar demokráciában nem volt példa.
- Ha a 2002-es önkormányzati választásokat megnézem, akkor ott az MSZP-SZDSZ koalíció a megyei, illetve a fővárosi listán 48,60-at szerzett, a Fidesz-MDF koalíció 32,88-at. A mostani adatokkal ha ezt összehasonlítom, akkor az ellenzék 52,62, a kormányzat 37,73, tehát a különbség 2002-ben nagyobb volt.
- Ez nem így van, ezt majd kérem, hogy számolja újra.
- Én az Országos Választási Iroda honlapjáról néztem meg az adatokat.
- Azt javaslom, hogy a következő számítást alkalmazza, ha ebben a kérdésben tisztán akar látni, legalábbis, mi ennyiben tudunk segíteni önnek. Ha összeadja a megyei közgyűlések pártlistáira adott szavazatokat, összeadja a budapesti közgyűlésre leadott szavazatokat, ami egy megyei pártlista, valamint a megyei jogú városok egyéni kerületi pártszínekben indult képviselőkre leadott szavazatokat, akkor meg fogja kapni a helyes számot. A megyei jogú városokat nem szabad kihagyni ebből a rendszerből. De azt egy kicsit furcsának találom, hogy miközben a világsajtó, a magyar sajtó egyetért azzal, hogy ilyen elsöprő arányú ellenzéki győzelem még nem volt, most mégis, mintha ezt valaki vitatná.
- Az tény, hogy az ellenzék győzött, azt én nem is vitatom.
- Nem az a tény, hogy győzött, a tény az, hogy óriási mértékben győzött, és ha hozzátesszük azt is, hogy természetesen Budapesten is óriási előretörés van, tehát nem igaz az, hogy csak vidéken kapta volna meg...
- Igen, most volt a legkisebb különbség Demszky és kihívója között.
- Budapesten nyertünk. Tehát, nem az történt, hogy Demszky Gábor kicsivel megverte Tarlós Istvánt, mert ez két személy főpolgármesteri alkalmasságáról hozott döntés...
- Budapest irányítása szempontjából mégis a főpolgármester személye számít.
- Igen, de én a választók akaratáról, meg az emberekről, ön a hatalomról beszél. Én arról beszélek, hogy amikor az emberek elmentek Budapesten szavazni és eldöntötték, hogy a közgyűlésbe milyen pártok milyen arányban delegáljanak embereket, akkor olyasmi történt, ami még soha nem történt, ez pedig az, hogy a Fidesz ezt megnyerte.
- Igen, csak a közgyűlésben nagyjából kiegyenlített erőviszonyokat hozott létre ez az ön szerinti nyereség.
- Még egyszer mondom, amikor az emberek elmentek Budapesten szavazni, és eldöntötték, hogy melyik politikai erőben bíznak leginkább, akkor ezt a versenyt nagy fölénnyel a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nyerte, amire a megelőző kilenc önkormányzati és parlamenti választást is egybevéve még nem volt példa. De még egyszer mondom, ráadásul én ezt nem azért tartom fontosnak, mert a Fidesz szeretné fényezni. A Fidesz nagy győzelmet aratott, de azt is látnunk kell, hogy ez a nagy arányú diadal nem kizárólag a Fidesz iránti bizalomnak köszönhető, hanem úgy, ahogyan ezt a miniszterelnök is rákényszerült, hogy elismerje, az országban uralkodó állapotokról mondott állampolgári véleménynyilvánítás eredménye volt. Ezért, hogy visszatérjek a kiindulóponthoz, ha fölmérésekről akarunk beszélni, akkor azt tudjuk mondani: szép dolog a telefonos fölmérés, azonban mégis, vasárnap négymillió választópolgár egy ilyen érdekes fölmérési eredményt szolgáltatott.
- A forgatókönyvek vázolásában ott tartottunk, hogy van-e kész listája, valódi listája a Fidesznek, ha szakértői kormányt javasol?
- A szakértői kormánynak az a lényege, hogy az egy nemzeti egységkormány. Tehát, a pártok hátrább lépnek. Nemzeti egységkormányt pártalapon ma Magyarországon nem lehet létrehozni, ezért a pártoknak önmérsékletet kellene tanúsítani, és a pénzügyi válság megoldása érdekében olyan, szakértőkből álló kormányt kell létrehozni, amely korlátozott mandátummal rendelkezik, tehát bizonyos kérdésekkel nem foglalkozik.
- A korlátozott mandátum nyilván azért van, mert ennek kérdéses a legitimációja, hiszen nem választások útján létrejövő kormányról van szó.
- Nemcsak ezért, hanem mert egyetlen célra hozzuk létre, vagy hoznánk létre ezt a kormányt. Arra, hogy oldja meg az ország pénzügyi válságát. Ez lenne a feladata, és az ehhez kapcsolódó kérdéskörben kell a pártoknak, vagy kellene a parlamenti pártoknak szabadkezet adni a szakértők számára. Ez lenne a legideálisabb megoldás. Mi ezt a javaslatunkat megtettük, mi nem akarunk most neveket mondani, mert az olyan lenne, mintha rá akarnánk kényszeríteni az akaratunkat a kormánykoalícióra, holott nem ez a helyzet. Mi egy lehetőséget kínálunk, folyamatosan kínáljuk a lehetőségeket a kormánykoalíciós pártoknak, hogy megoldást találjunk erre a helyzetre. Ha Gyurcsány Ferenc megtiltja a koalíciós pártoknak, hogy részt vegyenek a megegyezéseken, az ország nem fog előre jutni.
- Tételezzük föl azért, hogy önálló döntéshozatalra képes a két koalíciós partner pártszinten. Tegyük föl, hogy Gyurcsány Ferenc távozik csak, és marad a jelenlegi koalíciós kormány. Ez is egy elképzelhető forgatókönyv, és Navracsics Tibort idézem, hogy van a Fidesz számára több elfogadható MSZP-s és SZDSZ-es politikus. Akkor, ebben az esetben lenne-e olyan politikus, akit el tudnának fogadni kormányfőként?
- Nem az a kérdés, hogy mi el tudjuk-e fogadni, mert a parlamenti többség nem a mi kezünkben van, hanem a szocialisták és a szabad demokraták kezében, tehát egy olyan embernek kell lenni, aki az ő bizalmukat élvezi. Az kétségtelen, hogy ma Magyarországon szinte minden szabad demokrata, szocialista politikus több bizalmat élvez az ellenzék soraiban, mint a hivatalban lévő miniszterelnök. Tehát, azt gondolom, hogy ennél csak jobb megoldás lehetséges, ezért természetesen ha megismerjük az új szocialista-szabad demokrata miniszterelnök-jelölt személyét és a programját, akkor mi nyitottak leszünk, és igyekszünk a lehető legpozitívabban hozzáállni ehhez. Tehát, én ugyan nem tartom ideális megoldásnak, de a válságból való kivezető út megtalálásához fontos lépésnek tartanám azt is, ha nem szakértői kormány alakulna, bár az volna az igazi, hanem a kormánykoalíció pártjai továbbra is pártkormányt, koalíciós pártkormányt javasolnának.
- Egyetért-e Stumpf Istvánnal, aki azt mondta, hogy szerinte a legmegfelelőbb Gyurcsány-utód Bokros Lajos lenne?
- Ha megengedi, személyi kérdésekben én nem foglalok állást, különösen olyan személyi kérdésekben, amelyben nincsen felelősségem.
- De én azért is kérdezem, hogy végül is ki lehetne az önök számára elfogadható kormányfő, hiszen nem mindegy, hogy ez a kormányfő milyen programot fog vinni. Erről természetesen szavaz a parlament, és természetesen ha lesz bármilyen változtatás, csak az a kormány kormányozhat tovább, amely kormányfőt és amely programot megszavaz a többségi országgyűlés.
- Rendkívül fontos kérdés, mert azt hiszem, hogy a választópolgárok számára a politikai kérdéseken túl a megélhetési kérdések a legfontosabbak, és ha valaki az önkormányzati választások előtt már napvilágra került költségvetési első keretszámokat látta, akkor abból pontosan tudhatja, ha az a program valósul meg, amit a kormány most megfogalmazott, amit egyébként én számos okból ellenzek, abban az esetben olyan súlyos megpróbáltatások várnak magyar családok százezreire, amire még nem volt példa. Itt egy óriási gázáremelést vallott be a kormány, bevallották, hogy olyan gazdasági válságkezelési programot akarnak megvalósítani, amely egyébként meg fogja emelni a munkanélküliséget, amiben tönkre fognak menni tízezrei magyar kis- és középvállalkozóknak, ahonnan az alkalmazottakat majd el kell bocsátani...
- Ezt majd meglátjuk, hogy valóban így lesz-e.
- Nem kell meglátnunk, ezt tudjuk, hogy így lesz. Maga a kormány leírta, hogy így lesz a konvergencia programban...
- A konvergencia program arról szól, hogy az első időszakban valóban reálbércsökkenés...
- Valamint a költségvetési törvény első keretszámaiban, amit kiküldtek a minisztériumoknak, ezek már számszerűen is megjelennek, tehát itt most arra van szükség, hogy kiszabadítsuk az országot Gyurcsány Ferenc fogságából, találjunk egy miniszterelnököt, és a miniszterelnök vagy egy MSZP-SZDSZ pártkormány, vagy egy szakértői kormány élén egy olyan válságkezelő programot nyújtson be, amelyet elfogad a magyar társadalom, és amelyben szereplő áldozatokat, mert ilyeneket kell hozni az embereknek, ezeket az áldozatokat az adott kormánytól elfogadja, és persze közben ez a kormány garanciákat ad az embereknek arra, hogy még egyszer nem juthat az ország oda, ahova jutott az elmúlt két évben.
- Tudja mit, igazat adok magának, hogy nyilván bármely kormány, bármely programot vezet be, kell azzal törődnie, hogy azt a társadalom elfogadja-e, vagy sem.
- Ez a legfontosabb kérdés.
- Viszont az Európai Unió elfogadta, vagyis legalábbis jóváhagyta a konvergencia program célkitűzéseit, számon is fogja kérni a végrehajtását, bárki lesz is a kormányfő, bárki lesz is kormányon a közeljövőben.
- Magam is az Európai Néppárt alelnöke vagyok, tehát belülről ismerem ezt a világot, az Európai Unió minden olyan programot, amelyről az adott kormány azt állítja, hogy megoldja a gazdasági válságot és valóságos számokon alapszik, elfogad. Tudomásul veszi.
- De azt is mondta Almunia biztos úr, hogy ennek a konvergencia programnak nincs alternatívája, bárki is lesz kormányon.
- Ez az, ami tévedés. Én ezt a kijelentést már az európai színtéren is sérelmeztem, nem szerencsés dolog, ha Brüsszelből, az egyébként nyomorult gazdasági helyzetben lévő magyar családok számára valaki azt üzeni, hogy nincsen más megoldás, mintha egy egyébként létminimum környékén tengődő családnak a létfenntartását biztosító családfő mondjuk elveszíti az állását. Ez túl van azon a hatáskörön, ami egyébként együtt jár a Brüsszeli Bizottság...
- Brüsszelből már üzenték azt is Magyarországra, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le, meg azt is, hogy maradjon.
- Akkor Brüsszelt most tegyük is zárójelbe, és maradjunk abban, hogy a magyar demokrácia, meg a magyar élet szempontjából az a fontos, hogy a választópolgárok milyen programot hajlandóak elfogadni. A legnagyobb baj itt az, hogy a magyar választópolgárok azt elfogadják, hogy számos dolog rosszul működik ebben az országban, tehát reformra van szükség, de a probléma az, hogy amit látnak, az nem reform, hanem egy egyszerű pénzbehajtás. Miután egyszerű pénzbehajtást látnak, ezért nem fogják teljesíteni a kormány fölszólításait, és a kormány nem fogja megkapni azokat a pénzeket a választópolgároktól, amelyekkel kezelni akarja a pénzügyi válságot. Ebből mindig az a helyzet áll majd elő, hogy kiderül, hogy nem váltak be a kormány tervei, azokat mindig módosítani kell, újabb és újabb megszorítások fognak jönni, hogy valahogy mégiscsak kicsikarják az emberektől a pénzt. Ez igazából a pénzügyi és a gazdasági válság gyökere, ezt kell fölszámolni.
- Milyen olyan konkrét reformintézkedéseket tudna most mondani, amit a Fidesz kínálna alternatív programként, ami az emberek számára elfogadható, és ami képes a helyzet rendezésére is rövid, illetve hosszú távon? Ezt azért is kérdezem, mert szerdán üzletemberekkel találkozott, és arról beszélt, hogy igenis kell oktatási reform, igenis kell egészségügyi reform, nyugdíjreform, tehát a reformokra szükség van.
- A reformok nem kapcsolódnak össze a pénzügyi válsággal, illetve egészen másképp kapcsolódnak össze, mint a kormánykoalíció állítja.
- A reformok foldozhatnák be azt a zsákot, ami elnyeli a pénzt, nem?
- Ez a tévedés lényege. A helyzet ugyanis az, hogy olyan nagy rendszerek, sok embert foglalkoztató, rengeteg intézményt működtető rendszerek reformjához - szerintem négy ilyenre van szükség -, mint az államigazgatás, az egészségügy, a nyugdíj, meg az oktatás, ez a négy nagy reformterület szerintem, ahol lépni kell. Az itt bekövetkező változások pénzmegtakarítást legkorábban két-három, vagy négy év múlva hoznak, hamarabb nem. A reform pénzbe kerül. Ez a, mondjuk úgy, hogy közgazdasági szakirodalomnak az alaptétele.
- A pénzt meg kell takarítani valahol, nem?
- Pénzt kivonni a rendszerekből, elvenni az oktatástól és az egészségügytől, az nem reform, hanem az ellenkezőjére bizonyíték, hogy pénzbehajtás zajlik. Ahhoz, hogy reformálni lehessen az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert meg az államigazgatást, pénzre van szükség, mert a reform rövid távon pénzt visz. Erre van megoldás. Pénzt nem úgy lehet ehhez szerezni, hogy ezekből a rendszerekből kivonjuk, mert épp ezeknek a rendszereknek kell adni ezeket a pénzeket. Tehát reformot úgy lehet végrehajtani, hogy ha a magyar állam fölállítja a magyar reformalapot. Föl kell állítani egy magyar reformalapot, ez egy pénzügyi alap, és abba kell beletenni azokat a forrásokat, amelyet aztán nem használhat másra a magyar állam, a mindenkori magyar kormány.
- Honnan vesszük ezeket a forrásokat?
- Ez a gazdasági élet szereplőivel történő megállapodástól függ. Nyilván ma a kormány azt a megoldást választja, hogy mindenkit általában megsarcol. Én azt gondolom, hogy célzottan kell megállapodni a nagy jövedelem-tulajdonosokkal kifejezetten arról, hogy az állam nem megsarcolja őket, és elveszi a pénzüket, hanem ami pénzt ők odaadnak újabb adók meg egyebek formájában, amiket a kormány most kivetett, azok nem szétfolynak a költségvetésben, hanem egy magyar reformalapban összpontosulnak, és azokat az összegeket nem lehet másra fordítani, csak ezeknek a rendszereknek a megreformálására, amely rendszerek megreformált képéről, tehát új formájáról is meg kell egyezni azokkal, akik az egész reformot majd finanszírozni fogják.
- Csak az ember arra gondol, hogy ha az adót kivetik, az törvény, és ha valaki nem fizeti be az adót, az ellen el lehet járni. Hogyha kérünk valamit, hogy legyetek szívesek befizetni ezt és ezt, azt vagy teljesítik vagy nem.
- Ez a gondolkodásmód a 80-as évekből maradt itt. Ez nem így van. Ahol vannak dinoszauruszok, ott vannak "bébiszauruszok" is, az életkor sajnos nem ment föl bennünket semmi alól sem. A dolognak az a lényege, hogy egy demokratikus társadalomban van közbizalom. Magyarországon ma ez nincs, ezért kell távoznia a miniszterelnöknek, mert amíg ő van, nem is lesz közbizalom, és ezért nem jöhet egy Fidesz-kormány sem, és nem jöhetek én magam sem személy szerint, mert ez nem állítaná helyre a közbizalmat, ezért kell szerintem egy szakértői kormány...
- Minden politikusban kételkednek most egy picit az emberek.
- Így van, van egy ilyen általános probléma. De a dolognak az a lényege, ha van bizalom, akkor meg lehet állapodni. Én azt állítom, hogy válságot kezelni és reformokat végrehajtani egyszerre egy nyugati társadalomban - és a mienk ilyen - csak abban az esetben lehetséges, ha vannak megállapodások. Ezért mi azt mondjuk, hogy föl kell állítani egy szakértői kormányt, létre kell hozni egy magyar reformalapot, és meg kell indítani a magyar reformalapot finanszírozók bevonásával négy kerekasztalt, amely a nagy, megreformálásra szoruló területek jövőbeni átalakításáról alakít ki közmegegyezést. Az, amit most próbál a kormány, és ami a '80-as évek öröksége, az egy ilyen reformdiktatórikus gondolkodásmód, ami abból indul ki, hogy a főnök bejelenti, hogy ő mindenkinél mindent jobban tud, és ő pontosan tudja, hogy mitől lesz boldogabb a nép.
- Erre az ellenzék vezére bejelenti, ha te nem mész, akkor azt mondjuk az embereknek, hogy gyertek ki a Kossuth térre.
- Ha megengedi, akkor befejezném a gondolatomat. Tehát, ez az a gondolkodásmód, amely azt mondja, mint a híres, lelepleződött titkos beszéd szövege is mondja, hogy Surányi György sem - mondta a miniszterelnök - ért a gazdasághoz, Demján Sándor sem ért hozzá, meg általában senki sem, de van valaki, vagy vannak valakik, akik nagyon értenek hozzá, akiket nem érdekel az emberek véleménye, mert úgy gondolják, hogy az embereket úgy lehet boldogabbá tenni, ha kihagyjuk őket a boldogabbá tétel módszereinek megvitatásából, és majd mi megmondjuk, hogy milyennek kell lenni ennek az új Magyarországnak, és akkor is keresztülverjük ezeket a reformokat, ha a fél ország a feje tetejére áll. Nos, ez az a gondolkodásmód, ami a '80-as évek második feléhez - egyébként a '80-as évek első feléhez képest ez még mindig jobb volt - egyfajta ilyen felvilágosult reformdiktatórikus gondolkodásmódhoz tartozik. Amit mi képviselünk, az más. Ez az antidemokratikus gondolkodásmóddal szemben egy nyugatias, és demokratikus észjárásból következő, demokratikus megoldás. Megállapodásokat kell kötni, mert válságot kezelni és reformokat végrehajtani csak megállapodások útján lehet. A kormány ma nem akar senkivel megállapodni, és van még egy fontos dolog, az embereknek garanciát is kell adni. Tehát, nem lesz elég csak szakmai programokat kidolgozni, hanem világosan meg kell mondani az embereknek, hogy milyen döntéseket hoz a politika annak érdekében, hogy még egyszer ne kerülhessenek az emberek olyan pénzügyi és gazdasági válságba, mint aminek az előszobájában most vagyunk. Erre nekünk van egy javaslatunk, hogy milyen garanciákat kéne adni, egyfajta demokráciacsomagban foglaltuk ezt össze. Ilyen a költségvetési tanács fölállítása, amely megakadályozhatja a kormányt abban, hogy hamis számokon alapuló költségvetéseket terjesszen be, mint ahogy történt az elmúlt években. Ennek a csomagnak része az önkormányzati országos testület, amely a megválasztott megyei jogú városi polgármesterekből, a székesfőváros főpolgármesteréből, valamint a megyei közgyűlések elnökéből áll.
- Utóbbi alkotmányosságát már erőteljes kritika érte, hogy egy ilyen testületet nem ismer a...
- Ezért kell létrehozni, ha ismerne, nem kéne létrehozni. A létrehozáshoz megállapodás kell, ez nem alkotmányellenes elgondolás, hanem egy olyan elem, amellyel erősíteni kellene az alkotmányos rendszert. A harmadik dolog, ami idekapcsolódik még, hogy világosan föl kell tárni az új miniszterelnöknek és az új kormánynak, hogy mi a helyzet, milyen okok vezettek ide, és kit terhel ezért a felelősség. Ha ezt együtt tudjuk nyújtani a választópolgároknak, akkor úgy fogják érezni, hogy Magyarországon ezentúl a bizalomért cserébe felelősséget fognak kapni a politikától, és a bizalom, meg a felelősség elvezet bennünket a válságból kivezető út ajtajához, és el fogunk jutni a konvergencia segítségével a fejlett európai uniós államok közös pénzügyi rendszerébe. Szerintem ez az az út, amin járni lehetne.
- Ön azt mondta, hogy megegyezésre próbálnak törekedni, és bizonyos pontokat el is mondott javaslatként. Nem lett volna szerencsésebb háttértárgyalásokat kezdeni az MSZP-vel, esetleg valami nagykoalíciót felvázolni?
- Nem lett volna helyes, mert mi nem nagykoalíciót akarunk. A nagykoalíció, mint az ön által említett Németország példája is mutatja, pártkormány, csak minden nagy párt részt vesz a kormányban. Mi az ellenkezőjét javasoljuk. Mi azt mondjuk, hogy nem pártkormányt kell létrehozni, a pénzügyi válság megoldására fölhatalmazott szakértői kormányt, amelyből éppen hogy távol maradnak a pártok, hátralépnek egyet, és adott területeken megadják a támogatást a szakértői döntésekhez. Ez egy teljesen más koncepció.
- Hajlandó lenne-e ön hátralépni egyet? Tehát tegyük föl, azt mondja az MSZP valamely tagja, vezetője, a párt, hogy igen, belemennénk abba, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le, de akkor Orbán Viktor is és kezdjük ezen az alapon újra az egészet.
- Ha én lennék a miniszterelnök-helyettes, vagy a másik miniszterelnök, akkor lehetne erről szó, de én nem vagyok semmi sem. Semmilyen közjogi pozícióm nincsen, leszámítva a parlamenti képviselőséget, amit persze meg lehet fontolni, hogy valamiért cserébe adjak oda, bár ennek olyan nagy értelmét nem látom. Bennünket nem az MSZP belső ügyei érdekelnek, tőlünk az MSZP-nek olyan belső ügyei vannak, meg olyan elnökük van, amilyent akarnak, ez az ő dolguk. Amiről most beszélünk, az Magyarország miniszterelnöke és kormánya, amely nem az MSZP-é, hanem ő adja ugyan, de az egész országé, és az egész országért is tartozik felelősséggel. Ilyen értelemben nekem nincs semmilyen közjogi pozícióm, amit föl tudnék ajánlani, vagy amiből vissza tudnék vonulni. Egyetlen helyről tudok visszavonulni, Magyarországról, de szeretnék maradni, ha ez a mostani körülmények között még lehetséges.
- Harmadik forgatókönyv: marad a kormány és marad a miniszterelnök. Önök meddig akarnak kint lenni a Kossuth téren, bárhol, meddig demonstrálnak, hogyan tovább akkor?
- Most pénteken megtartjuk a nagygyűlésünket, amelyen világosan el fogjuk mondani, hogy Magyarország kormánya letért a demokrácia útjáról. Olyan módszereket alkalmaz a hatalom megtartása érdekében, amely demokráciában nem lehetséges, és amely módszerek egyébként tönkreteszik az országot. Ennek köszönhető a kialakult pénzügyi és gazdasági válság is. Ezen mindenképpen változtatni kell, tehát mi pénteken ki fogunk állni a demokrácia mellett, és vissza akarjuk majd tenni Magyarország kisiklott vonatát a demokrácia vágányára annak érdekében, hogy biztonságban lehessen élni újra ebben az országban.
- Sólyom László köztársasági elnök nemcsak Gyurcsány Ferencnek osztott lapot demokráciában, hanem az ellenzéknek is.
- Mire gondol?
- Arra, hogy Gyurcsány Ferenc hivatkozott Sólyom László beszédére, amikor benyújtotta a bizalmi szavazásról az indítványt, illetve arra gondolok, hogy az ellenzék visszavonta a népszavazás szót, miután Sólyom László a megfelelő nyilatkozatot megtette, illetve, hogy elmennek pénteken szavazni.
- Mi a köztársasági elnöknek az iránymutatásait betartjuk, tehát ahhoz, hogy egy demokrácia működni tudjon, néhány határt sosem szabad átlépni, vagy legalábbis csak rendkívül indokolt esetben. A köztársasági elnöki intézményt, még 1990-ben magam is részt vettem az erről szóló alkotmányozásban, azért hoztuk létre, hogy legyen valami, ami a pártok fölött áll, és iránymutató erővel tud megszólalni. De miután nincs hatalma a köztársasági elnöknek, ezért az ereje morális természetű. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy nem úgy beszélt, mint az értelmiségiek, vagy az írástudók, hanem úgy, mint akinek hatalma van. Körülbelül ez a pozíciója a köztársasági elnöknek, ami azt jelenti, hogy én azt tanácsolom mindenkinek, magunkra nézve pedig kötelező szabályként fogadjuk el, ha a köztársasági elnök valami egészen elképesztő dolgot nem mond, akkor a legutolsó pillanatig fogadjuk meg az iránymutatását. Ezért én a népszavazás szót, bár egyébként semmi kivetnivalót nem találtam benne, de miután az elnök úr megkért arra, hogy ezt ne tegyük, nem használtuk. És bár én fönntartom az elvi álláspontomat, hogy holnap a parlamentarizmus megcsúfolásának leszünk majd tanúi, amiben részt venni az embernek nincs kedve, de ha az elnök azt mondja, hogy az úgy van rendjén, hogy a szavazásban részt vegyünk, akkor el fogunk menni szavazni.
- Gondolom, az ellenzéki frakciók is szoktak egyeztetni szavazás előtt, ezzel nincsen semmi gond...
- Bocsánat, de van. A köztársasági elnök ugyanis nem azt kérte a miniszterelnöktől, hogy járassa le a demokráciát és rendezzen színházat a parlamentből, a köztársasági elnök első nyilatkozata világosan megmondta..
- Hogy a döntés a parlamenti többség kezében van.
- És azt mondta, hogy világos, hogy annak milyen döntést kell hoznia. Tehát, nagyon intelligensen, ahogyan ez a francia kultúrára alapozott diplomáciában és politikában szokásos, azt mondta, hogy a miniszterelnöknek mennie kell. Csak ő nem fogalmazhat ilyen direkten, hanem irányt kell mutatni, az irány világos, ezt szerintem nem értheti és nem is helyes, ha félreérti, vagy félremagyarázza a kormánytöbbség. Tehát, én egyetértek a köztársasági elnökkel, és úgy gondolom, hogy valóban, az állampolgári jogokat, ami a gyülekezés-, vélemény- és szólásszabadság, soha sem szabad szembeállítani a parlamentarizmussal. Szükségünk van arra, hogy működjön a parlament, de ne tagadjuk meg a jogát a magyar választópolgároknak, hogy a véleményüket szabadon kifejezzék, gyülekezzenek, demonstráljanak, és elmondják, amit gondolnak. A két dolog együtt alkotja a demokráciát.
radio.hu - fidesz.hu