A gyászszertartásról szóló beszámolók nem korlátozódtak a puszta tényekre, a tudósításokban méltató elemek is olvashatók. Bő terjedelmet szentelnek annak, hogy ki mindenki vett részt a temetésen az író pályatársai, a közélet legismertebb személyiségei közül. Sütő Andrást a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) saját halottjának tekinti, jelentős szerepet vállalt a temetés megszervezésében és finanszírozásában. A tárca delegációját Arató Gergely államtitkár és Bogyay Katalin nemzetközi szakállamtitkár vezette. A Magyar Országgyűlés Szili Katalin házelnök vezette küldöttségében is több ismert törvényhozó vett részt. Ott volt idősebb és ifjabb Ablonczy László, Pálffy G. István, akárcsak az erdélyi magyar írótársadalom jelentős alkotói, így Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt és Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Farkas Árpád és Ferenczes István, Bogdán László és Szilveszter Lajos, Farkas Ibolya és Lohinszky Loránd színművész házaspár, valamint a romániai magyar politika, a nyugati magyarság, a sajtó, a színházi élet vezető személyiségei, a történelmi egyházak főpapjai.

Markó Béla, Csoóri Sándor, Kántor Lajos, Gálfalvi Zsolt temetésen elhangzott beszédeit is részletesen ismerteti mind a bukaresti Új Magyar Szó, mind az erdélyi Krónika. Ezekből egyebek között kiderül: Sütő betegségének szálai 1990. március 20-ig, a magyar vezetők elleni dorongos támadásig vezethetők vissza. Addig a pillanatig, amikor az autóbuszokkal Marosvásárhelyre szállított felbőszített hodáki és libánfalvi románok félholtra verték, és fél szemére megvakították az írót.

A Krónika a román írószövetség üzenetét hozó Mircea Dinescu forradalmár költő beszédének ezzel kapcsolatos gondolatát külön kiemeli. Dinescu úgy vélte, most kellettek volna az autóbuszok, hogy az író koporsója mellé hozzák a falvakról a virágcsokros megemlékezőket. Az ÚMSZ egyébként egy korábbi lapszámában külön nagy riportot szentelt Sütő Andrásnak, azt javasolva, hogy legyen nemzeti zarándokhely Sütő András szülőfaluja, a mezőségi Pusztakamarás.

MTI - fidesz.hu