Cemil Cicek török kormányszóvivő a kabinet ülését követően azzal indokolta Ankara felhívását, hogy a francia törvénytervezet korlátozza a szólásszabadságot. A törvénytervezet, amelyet várhatóan csütörtökön vitatnak meg a honatyák, azt az 1981-es határozatot váltaná fel, amely népirtásként bélyegezte meg az örmények oszmán birodalomban történt lemészárlását 1915 és 1917 között. Az új határozat nem csupán genocídiumként ismerné el a történteket, de egy évig terjedő börtönnel és 45 ezer euróig terjedő pénzbírsággal is büntetné a népirtás megtörténtének tagadását.

Olli Rehn, az EU bővítési biztosa hétfőn, még a török felhívás közzététele előtt, úgy vélekedett, hogy elfogadása esetén a francia törvény a várttal ellentétes hatást vált majd ki, s árt az EU és az uniós tagságra pályázó Törökország kapcsolatainak.

Ankara kategorikusan tagadja, hogy a török hadsereg népirtást követett volna el az örmények ellen. Azt állítja, hogy az örmények felkelése és az orosz hadsereghez való csatlakozása nyomán kialakult összecsapásokban, illetve a deportálások során 300 ezer örmény, de legalább ennyi török is meghalt. Az örmények viszont azt állítják, hogy másfél millió nemzettársukat ölték meg török katonák.

MTI - fidesz.hu