Három lakáshitel közül ma már csak egyet támogat az állam - ez derül ki a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda nemrégiben közzétett Lakáshitel Monitor című kiadványában. A banki lakáshitelpiac hozzávetőleg 85 százalékát reprezentáló adatok szerint az idei év első nyolc havában 266,3 milliárd forint értékben ötvenháromezer lakáshitelre kötöttek nem támogatott hitelszerződést a bankok, s ezzel a összes hitelállományt tekintve hetven százalék fölé került a nem támogatott kölcsönök aránya. A tavalyi esztendő első nyolc hónapjában egyébként még csupán 170, tavalyelőtt 130, 2003-ban és 2002-ben pedig 25-25 milliárd forintot tett ki a nem támogatott hitelek összértéke. Az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg ötmillió forint - ez félmillió forinttal haladja meg a tavaly mért átlagot.
A támogatott hitelek rendszerének fenntartása ilyen formában értelmetlen, hiszen a lakáscélú hitelek felvevőinek csak kisebbik hányada veszi igénybe, mivel a többség annak semmiféle előnyét nem látja - vonja le a konklúziót a DEM. Augusztus végéig 9892 ügyfél jutott hozzá - a teljes hiteltömeg 62 milliárdot tesz ki -, míg 2005-ben 19 ezren, tavalyelőtt több mint 25 ezren, 2003-ban pedig csaknem 35 ezren kaptak támogatott lakáshitelt új lakás vásárlásához. Az egy szerződésre jutó hitel nagysága ezen időszak alatt hullámzó képet mutat. Tavalyelőtt és 2003-ban az átlagos hitel 6,8 millió forintot tett ki, tavaly 6, idén pedig 6,4 millió forintos az átlag lakáshitel. Úgyszintén visszaesett a használt lakás vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására folyósított támogatott forinthitelek száma. Ilyet ez év augusztus végéig 13384-en vettek igénybe 42,7 milliárd forint összegben. Egy szerződésre 3,2 millió forint jut, ami azonos az egy évvel korábbival. Viszont tavaly augusztus végéig 15654 szerződő 49,7 milliárdos összegben vett fel ilyen hitelt.
Mivel a támogatott forinthitelek aránya visszaesett, a lakásvásárlók egyre nagyobb arányban adósodnak el devizában. A devizahitelek térnyerését jól jelzi, hogy amíg 2003-ban mindössze 24 ezer, addig 2004-ben 50 ezer, tavaly pedig már 66 ezer ilyen szerződést kötöttek az ügyfelek. A szerződéses összeg - az előbbi sorrendben - 36, 164, illetve 292 milliárd forint volt. Az egy szerződésre jutó összeg 2003-ban 1,5 millió, 2004-ben 3,2 millió, 2005-ben pedig 4,5 millió forint volt az év végén. Ezek az ügyfelek meglehetősen kényelmetlen helyzetbe kerülhetnek, ha gyengül a forint árfolyama az euróval vagy a svájci frankkal szemben, hiszen minél rosszabb a hazai valuta árfolyama annál magasabbá válik a törlesztőrészlet. Igaz, a forinthiteleseket is érheti meglepetés. Összefoglalójában a DEM ki is emeli, hogy mivel a magyar jegybanki alapkamatot emelték, a forinthitelek is drágulni fognak. A jövőre vonatkozó prognózisában meglehetősen óvatos a tanulmány. Korábban ugyanis arra számítottak, hogy a hitelek iránti igény jelentősebben vissza fog esni, a helyzet ennek ellenére az, hogy évről évre növekszik. Úgy tűnik, a megszorítások híre nem váltott ki különösebb hatást a piacon. Ezért most már a negyedik negyedévi visszaesés mértékének prognózisával is óvatosabbak vagyunk. 2006-ban a lakáscélú hitelekre kötött szerződések értéke ha nem is húsz százalékkal, de meg fogja haladni a tavalyi szintet - áll a tanulmányban.
MNO - fidesz.hu