Nem véletlen, hogy fél év alatt ötszörösére emelkedett az egyesületet felkeresők száma: aggasztó mértékben gyorsul ugyanis a háztartások pénzügyi pozíciójának romlása - olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hónapról hónapra megjelenő statisztikáiból.

A lakosság eladósodottsága (a felvett kölcsönök aránya a lakossági szektor jövedelméhez képest) az ezredfordulós 10 százalékról 2006 júliusára 40 százalék fölé ugrott, miközben az átlagos havi törlesztési teher hat év alatt több mint a duplájára, a rendelkezésre álló jövedelem 10 százalékára emelkedett. Bár egyes európai országokban ez a mérték eléri a 12-13 százalékot is, fontos különbség, hogy nyugaton nem öt, hanem 50 év alatt jutott idáig a lakosság - hangsúlyozta Kálmán Tamás, az MNB igazgatója egy múlt heti, a pénzügyi kultúráról szóló MNB-konferencián.

A probléma gyökere nyilvánvaló: megfelelő pénzügyi kultúra hiányában az emberek nem képesek felmérni a gazdasági és pénzügyi területeken jelentkező változásokat, s ezért a saját kockázatviselő képességeiknél rizikósabb pozícióba kerülnek. Ezt támasztja alá, hogy miközben - az Öngondoskodás Alapítvány felmérése szerint - a lakosság 70 százalékának fontosabb a befektetések biztonsága, mint az elérhető hozam, az utóbbi években minden korábbinál nagyobb mértékben szaporodtak el a kockázatosnak értékelt pénzügyi instrumentumok.

Három év alatt a háztartásoknak nyújtott devizakölcsönök aránya szinte a semmiből a teljes hitelállomány 50 százaléka fölé ugrott, annak ellenére, hogy a PSZÁF szinte naponta hívja fel a figyelmet a kockázatosságra. Sőt - mint az MNB pénzügyi számláiból kiderül -, a devizahitel-felvétel gyorsuló ütemben növekszik: az első negyedévi növekmény duplájával, 276,7 milliárd forinttal emelkedett az árfolyamtól tisztított devizahitel-állomány 2006 második negyedévében (igaz az elsőben a korábbihoz képest kissé visszaesett az érdeklődés).

A pénzügyi kultúra hiánya ugyanis nem csupán a hitelezési oldalon szembetűnő. Európában egyedül nálunk jellemző, hogy a háztartások 35 százalékának semmiféle megtakarítása nincs, így a felnőtt magyar lakosság fele alig egy hónapig tudná kihúzni a megtakarításaiból - közölte Gecser Ottó, az Öngondoskodás Alapítvány kuratóriumi elnöke. Rontja a képet, hogy a megtakarítással rendelkezők körében is egyre nagyobb teret nyernek a kockázatosnak ítélt befektetési formák.

vg.hu - fidesz.hu