Minden ingatlan után adót kell majd fizetni - állítja a Magyar Nemzet egy, a lap birtokába került pénzügyminisztériumi tervezet alapján. Így, egy 15 millió forintra értékelt ingatlan után 30 ezer forintot kell befizetni minden évben, míg egy 30 milliós után 95 ezret 2008 január elsejétől. A lap szerint minden lakás célú ingatlan adóköteles lesz, összeghatár nélkül és minden nem lakás célú is. Utóbbiak esetében az érték egy százalékát kell befizetni. A lakásoknál és lakóépületeknél sávosan változik az összeg: 10 millió forintig másfél ezreléket, a 10 és 20 millió közötti részre további három ezreléket, a 20 és 50 millió közöttire pedig még öt ezreléket kell adózni. Az ennél értékesebb ingatlanokat további két sávba sorolja be a dokumentum. Az értékelés úgy történne, mint az egyébként kudarcot vallott luxusadónál: övezeteket alakítanának ki, amelyekben egységesen határoznák meg a négyzetméter árat.

Ezt a Magyar Ingatlan Szövetség elnöke rossz megoldásnak tartja. Merli Péter kijelentette: nem lenne szabad még egyszer abba a hibába esni, amibe a luxusadó megállapításánál estünk, hogy különböző kategóriákat határoztak meg arra vonatkozóan, hogy melyik területen egy-egy ingatlan fajlagos négyzetméterenkénti ára mennyit tesz ki. Minden egyes ingatlan rengeteg értékalkotóval rendelkezik, ezt egyenként lehet meghatározni, az pedig, hogy egy-egy ingatlan mennyit ér, azt egy alapos felmérés teheti csak elérhetővé. Ami viszont azt is jelenti egyben, hogy ehhez kormányzati pénz kell.

Egy ingatlannál az értékbecslés általában 20 ezer forintba kerül, de többnél jóval olcsóbb lenne. Merli Péter szerint ezek a számok akkor érdekesek, ha tényleg hozzá tudjuk rendelni a területiséget is, nem csupán az ingatlan nagyságrendjét. Nyilván más értéket képvisel a város legértékesebb területén lévő egyszobás lakás, mint mondjuk egy kisebb, vidéki település szélső területén elhelyezkedő kacsalábon forgó vár és könnyen lehet, hogy ezek tényleges értéke ez egyiknél is 10 millió forint és a másiknál is 10 millió forint. Nyilván más kellene, hogy legyen az adó.

Aztán figyelembe kell venni a szociális helyzetét az ott lakóknak. Azt sem tudni, milyen módon kívánja a törvényalkotó figyelembe venni a most lakáshoz jutóknak azt a törlesztési kényszerét, ami abból adódik, hogy havonta olyan mértékű hiteltörlesztései vannak, amely a jövedelmének jelentős százalékát teszi ki és tulajdonképpen ezzel már kifeszül, amit aztán, ha még tetéz az ingatlanadó, akkor nem tudom, hogy tud kifizetni. Merli Péter hozzátette: szintén nem tudom, mennyire vették figyelembe azt, hogy ha ez az ingatlanadó korábban beharangozásra kerül, mennyire befolyásolja a lakáspiacot, hiszen könnyű belátni, hogy abban az esetben egyfajta átértékelődése következik be a nagyobb lakásoknak és átértékelődése a kisebb lakásoknak. Az egyikből esetleg kínálat, a másikból kereslet alakul ki és ez nyilván alakítja a piacot.

A Pénzügyminisztérium részéről - egyéb elfoglaltsága miatt - sem a miniszter, sem az államtitkár nem tudott nyilatkozni. A tárca közleményében megerősíti: 2008-tól általános ingatlanadót tervez. Az új adóra a PM szerint az igazságosság miatt van szükség, hogy a vagyonnal rendelkezők ne csupán olykor részben látható jövedelmük, hanem tényleges vagyoni helyzetük alapján is hozzájáruljanak a közterhekhez. A tárca tájékoztatása szerint még nem született meg a végleges döntés és az adó csak az átlagosnál értékesebb ingatlanokat terhelné.

Halász-Szabó Miklós, Magyar Rádió


fidesz.hu